A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

kezdve valami joggal több család is jussát tartotta Poroszlóhoz. 1744-ben Lántzy Gergely családja követelte magának, 1773-ban pedig Bököny község, illetve a Bekény család mint Bököny birtokosa. Nagyon sok tanút vonultatnak fel e perben: Áspremont gróf és a piaristák pásztorait, sámsoni, balkányi, geszterédi, kállai lakosokat, akik mind egyértelműen vallják, hogy Poroszló mindig Bökönyé volt, Bököny határához tartozott. Poroszló mégis a hadháziaké maradt. 1830-től megszűnt rajta a szántóföldi művelés, s a város külső közlegelője lett. Hadházt Poroszló birtoklásából kiperelni azért nem lehetett, mert a perlekedő atyafiak ősei elzálogosították Poroszlót Hadháznak. A pénz szűkében levő örökösök a záloglási összeget visszafizetni nem tudták, így mit tehettek mást — hogy kapjanak valami pénzt ők is — örök áron eladták Hadháznak, mint Püspöki Józsefné és Bakos Ferencné Ubrizsy Erzsébet a maguk részbirtokát.

110 A perek tanúi közül soha senki sem hallotta, hogy Poroszló valaha falu lett volna. Nem lehet csodálkozni ezen, hiszen már 1382-ben elhagyott hely. A hadházi Poroszlóról tudjuk, hogy 1465-ben a petri Derzsek jószága.

111 A Déri Múzeum régészei 1968. nyarán meglelték Poroszló templomának és a templom körüli temetőnek a maradványait. Poroszló csapszék v. Poroszló. -6a. A Ponyvás csapszék másik neve. Állandó korcsmaházát Hadház építette, s mint regálés kocsmát működtette. A csapszék jól jövedelmezett, különösen kállai vásárok idején. A már említett Kálmátzhey János mellett megemlítik a jegyzőkönyvek az árendások közül Szabó Péter és Obsitos György nevét. A múlt század közepe óta Világosnak nevezik. Poroszlói-víz. Ezen a néven tünteti fel az 1884. évi kat. térkép a Vermes tót, amely akkor még akkora volt, hogy a Világostól majdnem Pallagig terjedt. Pósa erdeje, Pósa erdő, Pósa -ra. Poroszló puszta Téglással határos részén levő akácos. Ebben a formában inkább hivatalos iratokban szerepel, a nép Pósagaz-nak mondja. Pósa-gaz. Lásd Pósa-erdeje! Pósa laposa v. Pósa-lapos. A Pósa-gaz körül levő mélyebb fekvésű legelő neve. így említi a Funduális könyv (1839) is. Pósa mezeje azonos a fentebb szereplő Pósa laposával. Míg szántó volt, ezen a néven nevezték, s miután 1830. után legelő lett, az előzőn. 1797-ben s 1789-ben hivatalos írások is említik. „Pósa mezeje licitáció által el fog adatni."

112 Posta-dülő. A Savósgút felől számított második pallagi dűlő a Sámsoni út és Poroszló közt. Ebben a dűlőben volt Pallag felosztása óta a Veszprémy család 50 holdas tanyásbirtoka. Ez a család látta el hosszú időn át a Hadházon postamesterséget, s ezen az alapon lett a tanyájuk Posta-tanya, s a dűlő, amelyben fekszik, Posta-dűlő. A birtok utolsó gazdáját Veszprémi Zsuzsanna asszonyt is Posta Zsuzsikának hívta a nép. Posta dűlő. A fenti dűlőföld nyugati oldalán levő járódűlő. Posta-tanya. Lásd Posta-dűlő! Proletár-föld. A Bethlen—Nagyatádi-féle földreformkor a Vidiföldön kiosztott földek neve. Az Asztalos dűlő déli oldalán a Dorogi kövesút és Nánási út közt elterülő dűlőföld. Lásd Jogosult! Púpos-hegy. 1. Homokhegy a Telekföldben a Kutas dűlőben. A tagosítási iratok és tanácsi jegyzőkönyvek is említik. „Folytattatott a földosztályozás a 110 Birtokrendezési iratok, 1854. júl. 3-án kelt szerződés. DAL. 111 Zoltai: Eltűnt falvak. . . DKK 1926. 112 Tjkv. 1789. okt. 11. 479