A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

hadház-böszörményi úttól északra eső dűlő nyugati végénél az ún. Púpos hegynél."

113 2. Homokdomb Pallagon a debreceni-hadházi határvonalon, ahol az Diósvár irányában megtörik. Pallag 1835. évi térképe megnevezi. Puhás -í, -ba. A Nagyerdő része. A Hosszú-hát nyugati oldalán húzódik a Kapus úttól a Ligetig. Puhás-nyiladék. A Kapus útból ágazik ki északra, s a Puháson át tart a Ligetig. -f- Puhás -puszta. A Funduális könyv említi, mint a sarjerdöben levő tisztát. Erdősítették, emiatt neve elhalt. A Puhás és a vele szomszédos Hosszú-hát fái ma kb.140 évesek,így 1839-ben a funduális könyv szerkesztésekor valóban sarj erdő volt. Puncsák-nyiladék. A Cserén a Nagydülőből indul, és keleti irányba halad a Dorogiás-telekföldig. Egy Puncsák nevű erdész nyittatta a nyiladékot és termeltette ki fáit már a felszabadulás után. Róla nevezték így. A név még inkább csak az erdészet dolgozói körében ismerős. Rácz András tanyája. Szegedi-folyás dűlő. +Rácz-ház-telek. A város telekföldje a Dorogiásban, a Debreceni út keleti oldalán. (Funduális könyv 1839.) A Rácz-ház a város tulajdona volt, így az utána járó telekföld is. Rácz-hegy. A Fekete-hegytől délre a Cakótóban levő halom. Az 1883. évi kataszteri térkép feltünteti. Rácz nevű család birtokán fekszik, innen a név. Rácz Miklós tanyája. Dorogi út északi oldala, Cakótó. Rákóczi kert v. Rákóczi -6a. Szőlőskert а Bocskaitól keletre, a vasút és a Nagyerdő közt. A századfordulón telepítették. Rákóczi Tsz 1. Hajdúvid község mezőgazdasági termelőszövetkezetének birtokai a volt hadházi határban. 2. A Tsz majorjai, a) a Kövér Elek-féle tanya, b) a Génesi-tanya. Régi-pince. Nem pince, hanem nyárfás a Nagyerdőben. A funduális könyv (1839) említi. Azért nevezték így, mert valóban lehetett ott valamikor valamiféle ócska pince, erről azonban ma már senki sem tud. +Régi poroszlai kút (Rígi-). 1863-ban tanácsi határozat rendeli el „kiigazítását". Hogy melyik is volt ez a kút, és hogy megvan-e még, nem tudjuk. Rézerdő. Újkeletű név. Az 1945—50 közt a Kistelekben telepített elegyes erdő neve. Egyelőre még csak az erdészet alkalmazottjai nevezik így, de kezd már a nép körében is ismertté lenni. Hogy miért nevezik így ? Azért, mert Szilágyi András, az erdészet akkori vezetője így nevezte el — kaptam a választ. Valószínű, először a kisteleki részerdő néven szerepelt, s ez a név változott a népmesékbe illő Rézerdő-vé. Dr. Varga Zoltántól a Kossuth Lajos Tudományegyetem Biológiai Intézetének adjunktusától kaptam 1969. július 6-án az alábbi felvilágosítást: A Dráva mentén az elegyes erdőt rezulának vagy rezula erdőnek nevezik. Feltehető, hogy ez az előttem ismeretlen eredetű név eljutott Hadházra is, és ennek népetimológiás változata a rézerdő. Rezes-tanya. Pallag, Csonka dűlő. Most a Béke Tsz majorja. Rós -í, -ba. Nagy-Vid egyik dűlőjének a neve, amely az Asztalos dűlőtől északra fekszik. Itt volt Hreusch Viktor birtoka. Családneve abban a formában vált határnévvé, ahogyan a nép ejtette. Ma az UJ Barázda Tsz birtoka. Rucás -t, -ba. Régi híres regálés csapszék az Alút mentén Pallagon. A XVIII sz elejétől a múlt század végéig neve hatósági iratokban sokféle vonatkozásban 113 Tag.jkv. 1889. 480