A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

-j-Pernyés csapszék v. Pernyés -í, -be. Csapszék a hadház-dorogi határnál, a Dorogi kövesút mentén, már a dorogi részen. Dorog város regálés csapszéke volt. Az 1853-as katonai felmérés feltünteti. A századfordulón ez is megszűnt. Minthogy a hadházi határ mellett volt, a Pernyés a hadháziaknak is fontos helymeghatározó. Lásd Gáti csapszék! Péter-dülő. A Savósgúttól számított negyedik pallagi dűlő a Sámsoni út északi oldalán. Nevét a dűlőben tanyásbirtokos Hadházi Péter személynevéről kapta. Péter-kert. A fenti dűlő déli felén telepített szőlőskert. Lásd Borontó kert! Pila-völgye (-voügye). Észak-déli irányú hajlás a Telekföldben, a Cserepes hegy keleti oldalán. A név első eleme az Ilona név becézett alakja. Ujabban egy durva népetimológiás alakja van kialakulóban. Pipiske szállás v. Pipiske. A Kis-Nyerges dűlő nyugati oldalán levő dülőföld, az ún. Poroszlay dűlő népies neve. Az 1783-as katonai felmérésben is szerepel a Pipiske szállás, s a tagosítási iratok is említik. Madárnévből lett helynév. „A Tót laposon keresztül vonuló vakdűlővel párhuzamosan az ún. Pipiske helyén lesz egy járó dűlőút."

108 (Ez az út a Kis-Nyerges dűlő, amely a Cégény útból délre a Kis-Nyergesen át a Határúiba vezet.) Póka-tanya. Szárkút, Telekföld. -f-Pókos. A Funduális könyv (1839) a Nagyerdő részeként említi. Ma már a név ismeretlen. +Polgári-telek. Szintén a Funduális könyvből tudunk róla. A város tulajdonában levő telekföld a második és harmadik járásban. Hogy melyik volt ez a telek, ma már nem tudjuk. Ponyvás csapszék v. Ponyvás -í, -6a. A Bekény család Poroszló pusztáért folytatott perének (1773) tanúvallomásaiból tudjuk, hogy Poroszlón az Álút mentén először Kálmántzhey János létesített korcsmát. Először csak sátorféle bormérés volt, ezért nevezték el Ponyvás csapszéknek. Később az ideiglenes ponyvasátor helyett állandó jellegű korcsmaházat építettek, amelyet még szintén sokáig Ponyvásnak emlegettek. így szól róla még a funduális könyv is 1839-ben. A múlt század közepétől kezdve nevezik Világosnak. Poroszlay (Poroszlaji) -ba. A Poroszlay család tanyásbirtoka. 1. A Feketeföldön a Pipiske dűlőben, 2. A Fekete-hegynél. Poroszlay-tanya. Pallag, Rucás-dűlő. Poroszló -n. fEgyalakú és ó-a változtató tőtípusként is él.) Puszta Hadház határának Téglással, Bökönnyel, Balkánnyal és Sámsonnal határos részein. Középkori okmányaink is említik: poss Porozlo 1382. OL DL 6954; A possessio azt jelzi, hogy Poroszló településes birtok volt korábban, de az oklevél kelterkor, 1382-ben már Porozlo 'habitatoribus destituta', lakóitól elhagyott hely. Porozlotheleke 1406. DAL DL 54 és Zs. II/l. 592—3; Porozlo 1411. Z VI. 146; Praed Porozlo 1463. Csánky I. 540; Poroszlóegyháza 1465. Csánky I. 533. A praedium azt jelenti, hogy 1463-ban már puszta hely, amelyen falu, állandó település nincs, viszont a Por oszlóegyháza név arra mutat, hogy valamikor temploma, egyháza is volt. A XVIII. sz. második felében Poroszló már Hadház birtoka, még pedig osztatlan közös vagyona, művelés alatt álló föld, amelyet a város parcellánként adott haszonbérbe. „Tóth János Poroszlóról tengerit lopott."

109 A XVIII. sz.-tól 108 Tag. jkv. 1890. okt. 3. 109 P. I. 1797. márc. 9. 478