A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

dicsőm, a délin a Kis-Paradicsom. A századforduló, a nagy szőlőtelepítések idején létesült, s a bibliai Paradicsom-kert nevet kapta. Parasztok tisztája. Mint a Cserében levő helyet említik az 1766. évi határper iratai: „Parasztok tisztája a Határ úthoz circiter 200 lépés." A név még a letelepedés előtti időkből származhat, amikor Hadház földesúri birtok volt és ez az erdőrész és tiszta nem a földesúré, hanem a parasztoké volt. Ma már a tiszta nincs meg, nevét is elfeledték. Lásd Űr tisztája! Partos -í, -ba. Régi híres regálés csapszék a böszörmény-dorogi útnak azon a pontján, ahol a Cégény út beléje torkollik. Jelentőségét mutatja, hogy állás is volt mellette. „A Partos csapszéki épület és állásának fala az idők viharával dacolva felette megrongálódott. Annak kijavítása megkívántatik."

103 A Partos egészen a húszas évekig működött. Szekérállását már korábban lebontották. A vidi praediumon s a külső szállásföldeken tartózkodók, valamint az útonjárók kedvelt tanyája.

104 Az 1853-as térkép jelzi. Ma útőrház. A Partos nevét helyzete, fekvése miatt kapta. Valóban kiemelkedik a környéken ma is meglévő mély fekvésű helyekből, mint a Partos-rét, a Pelikán dűlőben levő Folyás és a Dancsilapos. Hogy a csárda a helytől vette nevét, egy jkv-i határozatból is kitűnik: „Ü-azon földből vett meg másszor eő kegyelme a NS Tanácstól egy darabot a Partoson a Város földe mellett hét Máriásokon."

105 Partos-rét. Kb. 50 holdnyi nádas és rét a Juhász szállásban, a névadó Partos csárda szomszédságában, tőle északkeletre. Az 1853-as térkép feltünteti, tagosítási iratok is említik. Ma is élő név. 14. kép. Partos 103 Tjkv. 1866. szept. 9. 104 „Deák Mihály partosbeli csapláros a város földjeit felmérő . .. küldöttség és napszámosok részére kiszolgáltatott ételek és italok árjegyzékét beadja." Tjkv. 1865. nov. 6. 105 Tjkv. 1737. márc. 4. 476