A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

addig közvagyonnak számító nagy pusztaságot magánosok kezébe juttatták. Ez a folyamat 1835. és 1853. közt megtörtént, mert az 1853-as katonai térkép már mint magánosok birtokát tünteti fel, amelyen gyéren már tanyák is vannak. Sz: Pallag Péter bírja-gazdátlan, elvadult föld. Pálosi István-féle tanya. Pallag, Komlós. Ma a Bocskai Tsz majorja. Pálosi Gábor-féle tanya. Telekföld, Kutas-dűlő. Papp Bálint-tanya. Jeles, tagosítás előtti tanya a Fekete-földön a Kis-Nyerges-dűlőben. Papp Gábor tanyája. Pallag, Rucás. Azelőtt Hadházi András-féle tanya. Pap-hegy. Az egykori Nyelves-hegy mai neve. Névadója Pap József, a múlt század második felének jeles ökrösgazdája. Lásd Nyelves-hegyi Pap József-féle tanya. Pallag, Rucás-dűlő. Lásd Hentes-Kis Sándor tanyája. Pap László tanyája. Telekföld, Téglási út. Paprét (-rít) -et, -je, -be. Cégényben a volt Szomorú Hadházi Endre-féle birtokban levő rét és az őt környező szántók neve régi idők óta Paprét. 1833-ig évente fogadták Hadházon a prédikátort meghatározott kommencióra, s adtak neki az egyezség szerint több-kevesebb földet is. 1833-tól kezdve már életfogytiglan választották a lelkipásztort. A nevezett rét egészen 1892-ig, a tagosításig mindvégig papi javadalmi föld volt. Ezért kapta a Paprét nevet, amely mai napig is élő név. Egyházi iratok is említik. ,,Két darab parochiális föld, az egyik az úgynevezett Paprét, 18 hold 960 П-öl, a másik. . . holdja mindkettőnek 1600 • -ölével számítva." Bartha Mihály 1858. évi díjleveléből. Paptanya. A ref. lelkész volt illetményföldjén levő tanya, a Kutas alatt. Ma a Béke Tsz központi majorja. Paradicsom kert v. Paradicsom -ot, -ja, -ba. A Cserepes-hegyen a telekföldi Kisdülő északi és déli oldalán levő szőlőskert. Az északi oldalon van a Nagy-Para13. kép. Paprét 475