A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Böszörmény és Hadház határperének iratai sokszor említik, a tagosítási iratok is szólnak róla. „Az Ördögárka mentén levő út Határútnak tartatik Hadház és Böszörmény között."

96 „Az 5 holdon alóli böszörményi birtkosok földje a böszörményi erdő sarkától az Ördögároktól kifelé adassék ki."

97 Az Ördögárok és más régi árkok és ösvények maradványai az erdőtelepítésekkel járó mélyszántás következtében megsemmisülnek. A hadházi erdészek azokat az utakat és árkokat, amelyek korábbi térképeken szerepelnek, meghagyják. Az Ördögárok, amelyet a népi emlékezet az örödg művének tekint a legújabb régészeti kutatások szerint a rómaiak előretolt védelmi vonal a szarmaták földjén a különböző germán törzsek ellen.

98 -j-Pajkos út. „Pajkos út az a füves és járatlan út, a Hadházi Tilalmas erdőből a Pörös Cserébe, a Cseme úttól délre 300 lépésnyire." „A Pajkos út a Nyilas úttól 40 lépésnyire vagyon."

99 Hogy megvan-e még ez a régi cserei út és hol van, vagy hol volt, ma már nem tudjuk. Pálfi-hegy. A Dorogiás-telekföldnek a város felőli szélén levő és a Cserével szomszédos homokhegye. E hegyen épülnek ma a cigánylakások. Pálinkás-hegy (Pájinkás-J Homokhegy Pallagon. A Nyáras-hegytől északnyugatra kb. két dülőföld távolságra esik. A Posta dűlő pontosan a tetején megy át. Pallag 1835. évi térképe, s az 1892. évi kataszteri térkép is megnevezi. Bizonyára a Pálinkás családnév lett helynévvé. Ilyen nevű pásztor tanyája lehetett valamikor. Pallag, régebben Parlag -i -ot -ja -ra. Nagy kiterjedésű puszta a hadházi Poroszló, Apafa, a sámsoni határ és a Savósgút között. Területén Hadház és Debrecen osztozik. A Váradi Regestrum szerint 1210-ben már lakott falu volt. Egyéb történeti kútfők is említik. Barlagh 1329. Károlyi I. 71. és OL DL 99.556; Porlogh, Parlagh 1332. OL DL 2714; Villa Parlagh, Parlog 1353. OL DL 4352; Palagh 1378. Kállay II. 180; Parlagh 1393. F X/2 175; Parlag 1464 MTE XL 20; és 1488. Vay III. 1375. poss. Parlag 1502. DAL DL 366.

1

;; A possesio-településes birtok és a villa-falu bejegyzések csak megerősítik falutelepülés jellegét. 1549—1552 közt Pallag birtokosa Parlaghi Lászlóné. Ekkor 32 portája van, egy bíróval, 18 zsellérrel, 16 szolga és pásztorfélével s egy új házzal. Lakossága 400—580 között ingadozott. 1572-ben a török adószedő 46 családot jegyzett fel.

101 A XV. sz. végén a krakkói egyetemen is tanult Pallagra való diák. „A krakkói egyetem Album Studiosorum II. köt. 30. lapján 1494-ben találunk egy bejegyzést: „Johannes Valentini de Palag dioc. Agr.", ami magyarul azt jelenti, hogy az egri egyházmegyében fekvő Pallagról János, a Bálint fia 1494-ben a krakkói egyetemen tanult. Pallag a XVII. sz. derekán, „a törökvilágban pusztult el. A régi falu telekhely máig is kivehető. A falu telekhelyén van egy szép kerek domb, Úrdomb névvel. . . A parlagi templom helye ezen dombtól északnyugatra esik egy ölnél szélesebb alapjával."102 A nevezett Úrdomb a Szakolyi út mentén van, Apafájától északkeletre. Az 1835. évi Pallag térképe jelzi. Pallag 1835-ig, míg határán Hadház és Debrecen meg nem osztoztak, összefüggő legelő volt Poroszlótól Apafájáig. A hadházi részt 1839-ben dűlőzték, s az 96 H,—B. pere 1767. 97. Tag. jkv. 1890. okt. 31. 98 Módy György közlése 99 H.—B. pere 1767. 100 Lásd 7. sz. jegyzet! 101 Zoltai: Eltűnt falvak. . . DKK 1926. 102 Szűcs István: Debrecen története (Debrecen, 1870) I. 23. 474