A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Nyilas út. Hadház és Böszörmény határperének irataiban szereplő név. Illyés János fatens (tanú) a Nyilas úínak hallotta hírét. Szabó András fatens vallomása szerint ,,a Nyilas út ott vagyon, ahol az Ördögárka délfelé elfogy."

91 Hogy ma megvan-e, nem tudjuk. Minden bizonnyal a Böszörmény által eltulajdonított Peresben volt. Nyíregyházi út (Nyiritházi-). A régi hortobágy-balmazúj város-böszörmény nyíregyházi útnak itt felejtett szakasza. A régi országút a múlt század második felében megszűnt, nevét azonban őrzi ma is a dűlőúttá degradálódott darabja, amely nagyjából a mai Szegedi-folyás dűlővel azonos. A régi Nyíregyházi út kb. a mai Csákó-dülő s a Szegedi-folyás irányában ment, és a Dorogi utat átvágva, majd Gyulahalmát érintve vezetett északkeleti irányba Nyír egy háza felé. A XVIII sz. kezdve tanácsi iratokban gyakran említtetek, s még a tagosítási iratok is így nvezik. „Vajda István és Benke Nagy Erzsébet 50 vonás forintokér adott által egy darab szállásbeli földet a Nyíregyházi út, B. Nagy István, Kosa János Rácz István és a vevő fél, Hatházi János szomszédságokban."

92 ... ,,a Nyíregyházi út közelében szintén egy járódűlőút terveztetik a Téglás felőli nagy dűlőútig."

93 Ma már csak az öregek használják ezt a nevet. A „Nyiritházi"''' formában az egy ,szent' szavunk régebbi -id, hasonulva -it- alakját találjuk. Nyugati temető vagy Nyugati -ba. A város délnyugati szélén, a volt eklézsia földje és a Csere közt elterülő temetőkert. A múlt század elejéről már van rá adatunk. Lásd Kósa-temetől +Nyúlrekettyés laposa. Poroszló része. A Funduális könyv (1839) hírt ad róla. Ma már ismeretlen név. Vécsei Oláh-féle tanya. A múlt század eleje óta nevezetes tanya Viden, a Nánási út mentén. Lásd Nagy-Botos tanya. Oláh Sándor tanyája. Nagy-Vid, Kisterület. Ónodi (Onadi) tanya. Apróhalmok, a Dorogi út déli oldala. Ozsvát-hegy. A Néma-hegy más neve, a Pallagon közismert és a hegyen lakó Ozsvát famíliáról. Ozsvát-tanya. Feketeföld, Kis-Nyerges-dülő. Ökörcsorda-kút. Nevezetes kút Poroszlón az ökörcsordanyomáson. 1863. május 15-én tanácshatározat intézkedik ,,a közönséges kutak," köztük ,,az ökörcsordakút jókarbahozásáról". Az ökrösemberek, amikor tavasszal beszántottak, ökröket az ökörcsordára hajtották ki, s nagyobbrészt ott tartották egészen takarásig (aratásig). -f-Ökrös-telek. A telekföldek egy része. Hogy hol volt, ma már nem tudjuk. Egy 1810-ből származó tanácsi jkv. említi. „Major Sára eladta az Ökrös Telekből őtet illető részét Kántor Csapó Jánosnak 205 Rh forintokért 32 évi zálogba."

94 Ördög árka v. Ördögárok. Kettő is van belőle. 1. A Szukacsi-szálas keleti oldalából indul, s a Vargavágáson áthaladva Pallagon folytatódik déli irányba. Az 1835. évi Pallag térképe Csörsz árka néven jegyzi fel. Lásd Csörszárkal Az árok ma kanális. „Ez egy roppant árokszerű begyepesült hosszú vonal, mely a sámsoni határtól az úgynevezett Szíkigyakor felől jő, s a Nagycserén és Bánkon át déli irányba a mike-pírcsi határba megy"

95 2. A Monostor felől jön, majd a Böszörményi erdőn halad északi irányba, s megtörve észak-kelet felé, a Kutasban folytatódik, s a Telekföldben vész el 91 H.—B. pere 1767. 92 Tag. jkv. 1778. nov. 4. 93 Tag. jkv. 1880. okt. 31. 94 Tjkv. 1810. 95 Balkányi Szabó L.: i. m. 36. 473