A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

felől, a Tanács örök áron ifjú Nagy István városi szolgának adja hetedfél forintért."

87 Nyáras-hegy vagy Nyár-hegy. Homokhegy a Savósgút alatt, a mai Bajidülőben. Tetején van a Baji Miklós-féle tanya. A hegyet Pallag 1835. évi térképe és az 1883. évi kataszteri térkép is jelzi. Ma is így nevezik. Valamikor nyárfák nőttek e hegyen, onnan a név. Nyárashegy-dűlő. A Baji-dűlő más neve a fenti Nyáras-hegyről. -|-Nyáras gaza v. Nyáras-gaz. A Nagyerdő egy nyárfás része. A Funduális könyvből (1839) tudunk róla. Hogy hol volt pontosan, ma már nem tudjuk. Nyárfák laposa v. Nyárfalapos. A Cégény, a Fehértói és Dorogi utak, valamint az Ürgés-Könyörgő határolta nagy kiterjedésű lapos és szántó a Szállásokon. Nevét mind a mai napig meglevő nyárfáiról kapta. Ezekről a nyárfákról mára XVIII. sz. elejéről van írásos feljegyzés. ...„odakinn a Mezőn a Nyárfáknál Hadnagy Hatházi János szállásánál valami haszonra való fákat kik vágtának fel."

88 Nyárfák útja. így nevezték régen, s az öregek még ezen a néven ismerik a Cégény útnak a Fehértói úttól Fekete-földig terjedő szakaszát. Hatalmas fehér nyárfáiból, amelyeknek ma már csak a sarjai láthatók, egy emberöltővel ezelőtt az út mentén még egész sor állott. Egy régi bírói jegyzőkönyv is említi. ,,Rab Jánost, mikor és kivel láttad a Vidi földön vagy a Tót Lapossán járni ? Most közelebb elmúlt kedden láttam, hogy másodmagával jön hazafelé a Nyárfák Üttyán." Nyárfalapos-járás. A kataszteri térképeken a Cégény út, Fehértai út, Dorogi út és a Szegedi-folyás közt levő terület hivatalos neve. Nyelves-hegy. Homokhegy Pallagon a Rucás-dülő és a Nagyerdő határán. Pallag 1835. évi és az 1883-as kataszteri térkép is megnevezi. Ha két út hegyesszögben jön össze, nyelvesútnak mondják, s a bezárt szög az út nyelve. Ez a hegy is az út nyelvében volt valamikor, ezért lett Nyelves-hegy. Ma Pap-hegynek mondják. Az „utca nyelve" kifejezés ma is él Hadházon. Két hegyesszögben összejövő utcával bezárt terület csúcsa az utca nyelve, s aki a szög csúcsában lakik, az utca nyelvében lakik. +Nyelves-hegy tisztája. Erdei tiszta a Nyelves-hegy szomszédságában. A Funduális könyv (1839) említi. Azóta erdősítették, s mint tiszta megszűnvén, a neve is megszűnt. Nyelves út. Út a hadházi Cserén. „Nyelves út, mint a neve is mutatja, a Sámsoni litnak kétfelé ágazása.

90

; (Ez a Sámsoni út már megszűnt, Böszörményből vezetett Sámsonba. Nyerges dűlő. Lásd Kis-Nyerges dűlő! Nyerges-dűlő. A Kis-Nyerges-hegy keleti oldalán levő feketeföldi dűlő, más néven Papp Bálint dűlő. Nyerges-járás. A kataszteri térképen a Szegedi-folyás, a böszörményi határ, a Dorogi kövesút és a Cégény út közt levő feketeföldi terület neve. Nyerges-part -ot, -ja, -on. A Nyerges dűlő (Papp Bálint dűlő) közepén húzódó földhát. Nyerges-rét. Körülbelül 40—50 holdnyi nádas és rét a Juhász-szállásban, a névadó Nagy-Nyergestől délnyugatra. A legrégibb időktől egészen a mai napig így nevezik. 87 Tjkv. 1758. 88 Bjkv. 1733. okt. 8. 89 P. I. 1797. dec 11. 90 H.—

В. pere 1767. 472