A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

2. Nyárfalapos, Felmán. Monostor -t -a on. A hadházi határnak az a része, amelyet északról a Bocskai kert, keletről a Debreceni kövesút, délről a debreceni Pallag és nyugatról a Monostor erdő határol. Monostori pusztának is mondják, mert 1854-ig legelő volt. Akkor dűlőzték és osztották el szántónak.

82 Népies nevén Dugó-Pallagnak nevezik az északi részét, Szordasnak a délit. A hadházi Monostor puszta és a vele szomszédos debreceni Monostor erdő Monostor falutól kapta nevét. Monostor a XIV. és XV. században virágzó falu volt a Monostor erdő és Pallag puszta határán. Neve régi okmányainkban gyakran előfordul. Monostur 1308. OL DL 97.758; Zoladmonustora 1329 OL DL 96.505; Munustor 1336 Z I. 484; Zolathmonostor 1337. Vay I. 137; Monustor 1350. Kállay I. 233; Monostor 1460. DL. 16.378 és 1488. Vay III. 1375.

83 A fenti oklevelekből megtudjuk, hogy Monostor „Ereztwen silva''' sarjerdő, hogy „Harazth silva et rubeta" azaz haraszterdő és cserjés. A falu, amely monostoráról kapta nevét, elpusztult, nevét azonban őrzi a Monostor erdő és Monostor puszta. Monostor dűlő. Dűlőút a Monostor és erdő Monostor puszta közt, amely egybenHadházról Józsára vezető út is. Monostor-dűlő. A fenti járódűlő keleti oldalán fekvő dűlőföld. Monostor-árok. Határárok a hadházi Csere és a Monostor erdő közt. Muhin -t ba. Nagy kiterjedésű kerek lapos Nagy-Viden az ún. Csohányban. Elő név, de senki sem tudja, mit jelent és honnan származik. Müller Antal tanyája. Pallag, Rucás. Azelőtt Vihar Hadházi Ferenc tanyája. Náci-tanya. Kövér Pál egykori tanyája Viden, az Iskola-dűlőben, nevét azonban bérlőjéről a népszerű Wohl Ignácról kapta, kit a nép csak Nácinak nevezett. Ma már csak az egykori tanyának a helye van meg, de ezt is Náci-tanyának mondják az ott lakók. Nagy-árok. Lásd Ördögárokl Kis-Nagy Sándor tanyája. Cégény út, Feketeföld. Később Kis-Nagy Bálint tanyája. Nagy-Botos-tanya vagy Nagy-Botos -í, -ba. A Botos család nagyobbik tanyája és a hozzá tartozó 200 holdnyi birtok Viden, a Nánási út mentén. A húszas évek óta nevezik így, amikor Botos Antal előző tulajdonosától Vécsey Oláh családtól megvette. Addig Vécsey Oláh tanya volt a hivatalos neve, népiesen Oláh tanyának vagy Eresei tanyának mondották. A Vécsey név ezen a tájon ismeretlen, az Eresei név viszont ismerős. S erre áll inkább rá a nép szája, mint az itt ismeretlen Vécsei névre. Lásd Vécsei Oláh-féle tanya! Nagy dűlő. A Csere fő útja, amely az Első-csőszháztól a Monostorárokig nyúlik észak-déli irányba. iVagynak azért nevezték, mert korábban kb. 10 öl széles volt, hogy a kitermelt fa szállításakor zavartalanul bonyolódjék a közlekedés. Ma már az indokolatlanul széles út egy részét teljes hosszában fásították. Régi térképek is feltüntetik. Nagyerdő. A várostól keletre és délkeletre fekszik. Északról a Liget, keletről és délről Pallag, nyugatról a Rákóczi-kert és a Dorogiás telekföld határolja. Hadház legnagyobb erdeje, innen a neve. Kezdettől fogva a lakosság osztatlan közös birtoka, fájából minden közjótéteményre jogosult hadházi lakos részesült. 1864. április 3-án kimondotta az Erdő- és Legelőbirtokosság az arányosítás behozatalát, amelyet 1892-re a tagosítás befejezésének évére következetesen meg is valósítottak. Ez azt jelentette, hogy az addig osztatlan erdőt a szántóbirtok 82. Tjkv. 1863. márc. 15. 83 Lásd 7. sz. jegyzet! 469