A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

100 éve nem használatos e vidéken, s így kezd értelmetlen szóvá válni, és mint dűlőnevet Mennyhát formában értelmesíti a nép. Mérnök-nyiladék végy Mérnök út (Mírnök-). A mai Peresi csőszház az I. világháború végéig az erdőmérnök hivatala is volt. Innen vezet nyugat-keleti irányba a Csere Bocskai kert felőli szélén lévő ún. Bakó-kapuig ez a nyiladék. A mérnök, ha Debrecenbe utazott, vagy onnan jött, ezen a nyiladékon közlekedett a Bocskai kerti állomás és a peresi mérnöki iroda között. Mező -je, de mezei -re. A Szállásföldeknek a Téglási úttól egészen a Szegedi folyásig, Fekete-hegyig és Cakótóig terjedő területeit régtől fogva egészen a mai napig Mezőnek nevezi a hadházi nép. A mező legelni való füvet, fűféléket, természetes fűtakarót jelent. Ha dús ez a takaró, jó mezőről beszélnek, de van úgy is, hogy nincs mező vagy gyenge a mező, száraz nyárban pedig kiég a mező. Minthogy ezen a területen sok és nagkiterjedésű rét és legelő található, amelyekben még száraz időben is jó mező volt, a mező közszavunk már régen e terület tulajdonnevévé vált. Számos írás tanúskodik erről. . ..,,amely szállás vagyon a nemes hatházi mezőn"

72

. . . „Nekem azt beszélte Szabó János a Mezőn, amikor nyomtattunk.. . "

73 „A Dinnye föld és aTengerinekis jobbik része a Dorogi út félen a Mező felé lévén, azoknak őrizetekre az Mező csőszök extraordinarie még egy ember rendeltetvén, applicáltassanak."

74 „A Mező alkalmatlan volta miatt debito tempore nem adódhatván fű, jún. 16-ig nem küldhetik a katonaságnak, a következő hónapban az Poroszló telki rétről küldik."

75 . .. „az az ember, ki a Cserepes hegyen túl a Mezőre mentében előttünk ki nem tért, bizonyosan részeg volt."

76 A Mező teljes egészében szállásbirtok volt. Őszi betakarítás után az itt levő gazdag legelőkre hajtották át Ligetről és Poroszlóról a jószágot, amint arról egykori iratok tanúskodnak.

77 A jószágnak víz is kellett, ezért jókutakról is gondoskodott a tanács.

78 A Mező név az egykori virágzó állattenyésztésre is emlékeztet. Mihók-lapos. A Fehértói és a Dorogi út kereszteződésében kezdődik és északnyugati irányba hosszan nyúlik a téglási határig. A mihók a Tájszótárban félszemű jelentésben szerepel. Ez Hadházon ismeretlen, ismerős azonban féleszű értelemben. Mihók a Mihály név egyik becézett alakja is. Valószínű, hogy Mihók nevű pásztorról vagy ilyen nevű gazdájáról nevezték el. Kevésbé tartom valószínűnek, hogy valami félszemű vagy féleszű emberről kapta volna a nevét. Mocsolya. A Nagyerdő délnyugati, Pallag felőli részén terül el. Mélyfekvésű hely, amelyben olvadáskor, esőzéskor összefut a víz. Sokáig puszta föld, erdei tiszta, ilyennek említi a funduális könyv is. (1839). Az utóbbi években erdősítették. Neve 1737 óta gyakran szerepel különböző iratokban és ma is él. „Tudod-e Tanií, hogy ennek előtte második vasárnap Pap Mihály lakója a Mocsolyánál lett volna."

79 „A Mocsojánál megszállván, V. Szabó Jánosnak az ökrei iczaka elvesztek."

80 „Komor György a Motsoja mellől fát lopott."

81 Mocsolya dűlő. A Mocsolya és Komlós között a vasúttól az Álútig tartó dűlőút. Mezítlábos-Molnár-féle tanya. (-Móunár-) 1. Feketeföld, Csákó dűlő. 72 Tjkv. 1714. nov. 3. 73 Bjkv. 1750. okt. 8. 74 Tjkv. 1771. jún. 30. 75 Tjkv. 1771. jún. 30. 76 P. I. 1797. febr. 1. 77 Tjkv. 1861. szept. 9. 78 Tjkv. 1862. aug. 24. 79 Bjkv. 1731. jan. 1. 80 Bjkv. 1738. jan. 31. 81 P. I. 1797. márc. 11. 468