A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

még megvan a Szederjes-lapos és részben a Nyugati-lapos. A Keleti-lapos és a Szukacs-lapos már beépült. 2. Mint köznév, mélyebb fekvésű síkterületet, többnyire rétet, legelőt jelent és kételemű tulajdonnév második tagja. Pl. Tót-lapos, Kúti-lapos stb. +Lapos-hegy. Hogy hol volt, nem tudjuk. Polgári József elzálogosítási szerződése „a Lapos Rétet és Lapos hegyet és a körülötte való kaszálót" említi 1764. jún. 28-án. -j-Lapos-rét. Lásd Lapos-hegy! Liget -i, -je, -re. Hadháztól északkeletre elterülő közlegelő. A Kun- és a Vénkert mögött kezdődik, s Poroszló pusztáig terjed. Mai szóhasználat szerint már Poroszló puszta is beletartozik a Ligetbe. Így nevezték már 1733-ban. „Katárson előtt mintegy három vagy négy hetekkel ide ki a Ligeten... Vámos István Űr fiát kicsoda szitta, verte"

61

... így említi a Funduális könyv 1839-ben, a kataszteri térkép 1883-ban, s így hívják ma is. A Liget kezdettől fogva osztatlan közlegelő volt, amelyen minden közjótéteményre jogosult polgár legeltethetett. 1864. április 3-án kimondotta a Birtokosság az arányosítást, s ennek értelmében ezt a közlegelőt a külsőségi és belsőségi birtokok arányában magántulajdonba szétosztották. Kinek-kinek birtoka arányában lett legeltetési joga. A gazdagoknak sok legelő jutott, a kevés földűeknek kevés, a nincsteleneknek semmi. Ligeti-erdő. A Ligeten a Dehenes-tó északi oldalán levő erdő. Lipuc-tanya. Az ugyanilyen nevű család tanyája a Nyárfalaposban a Fehértai útnál. Lipuc a bibic népi neve. Lóger -t, -be. A tsz-ek megalakulásáig kisemberek közös szérűskertje a Keleti-lapos nyugati oldalán, a Gábor-kert és a Böszörményi kövesút között. Akinek kicsi volt az udvara, és tanyája sem volt, ide hordta össze szálastakarmányát és kevés kenyérnekvalóját, és azt az itt levő közös „szűrűn" nyomtatta, majd később gépeitette (csépeltette). Itt helye volt a szalmának is. A nevet a közös hadseregben szolgált huszárok terjesztették el és honosították meg. Ott ugyanis Láger volt a szénatelep neve. p Jeles csősze volt a húszas évekig Farkas Gergely, majd utána a negyvenes évekig idős Gorzsás Szabó Sándor, majd utána a hatvanas évekig ifjabb Gorzsás Szabó Sándor. Mind a hárman rendkívül értelmes, és dolgos szegény emberek, akiket Hadház elmúlt évszázada élő történelmének lehetne nevezni. Ifjabb Gorzsás Szabó Sándor népszerűségét mutatta, hogy 70 sírásója volt, mert Hadházon a közmegbecsülésnek és tiszteletnek a sírásók száma egyik lényeges fokmérője. Lózer-tanya. Savósgútalja. Lásd Horovitz Lajos tanyája. Lovász-rét. A Cégény út déli oldalán a Fehértói útig terjed. Lovász nevű családok vannak Hadházon, s lehetnek ők is a névadók. Valószínűbb azonban, hogy a rét és környéke hajdanán lólegelő volt. A lovász ugyanis régebbi nyelvünkben nem lóápolót, lógondozót jelentett, hanem lovasembert, azaz olyan embert, akinek ló volt az igavonó állata. Akinek ökör volt az igásjószága, ökrésznek mondották. „Kun András és Kis András fiai hívták a négy legínyeket a maguk Tanyájukról a lovászok tüzéhez a Szegedi Mihály akarattyábúl, mert azt mondotta Szegedi Mihály, az ökríszeket mind megveri."

62 Löki-hegy. A Ligeten a Nagyerdő északi széle és a Bökönyi út közt levő homokhegy. Valamikor ilyen nevű pásztor szállása lehetett. 1884-ből van rá adatunk, ma is így nevezik. 61 Bjkv. 1733. jan. 31. 62 Bjkv. 1727. okt. 11. 30 Déri Múzeum évkönyve 465