A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

-(-Lyukas-halom. A Cégény-rét déli részén levő halom. Az 1853-as térkép jelzi, ma már elhalt név. -(-Lyukas-határ. Kis György vallomásában említtetek mint Csere-beli hely. 63 Lyukas-hegy. Jeles hegy a Ligeten a Bökönyi út és a Nagyerdő közt a Löki­hegytől délre. Ma már erdő. Állítólag azért nevezik így, mert a gyeptakaró meg­bomlott rajta, s a szél lyukat vájt bele, vagy azért, mert a kincskeresők össze­lyuggatták. Mackó -t, -ja- -ba. A Nagyerdőnek az a része, amely a Sándor Lajos dűlő és a Tanyák útja közt terül el. Valamikor az egész Mackó tölgyes szálerdő volt, ma már csak kisebb része az, nagyobb részben akácos. A név régi, 64 azonban ma is frissen él. Hogy miért nevezik így, biztosan senki sem tudja. Talán arra emlékez­tet, hogy valamikor medve is volt benne. -(-Macskás-gaz -t -ba. Nagy Sándor szállásbeli kaszálónak említi. Ez tévedés. Hadházon a gaz mint kételemű név második tagja mindig erdőt, erdőrészt jelen­tett és jelent ma is. Vagy a Nagy-erdőnek, vagy a Cserének a része lehetett. Hogy melyik, ma már biztosan nem tudjuk. A név arra mutat, hogy valamikor vad­macska lakott benne. Magyar István dűlő. A Bogárzó dűlő más neve a nyugati oldalán tanyásbir­tokos Magyar Istvánról. Lásd Bohó dűlői Majális-tér. A Nagyerdő város felőli oldalán levő és szép nagy tölgyfákkal övezett füves tér, amelyen emberemlékezet óta majálisokat, madarak és fák napját és erdei kirándulásokat rendeznek. Mányi Gábor tanyája. Telekföld, Kisdűlő. Azelőtt Sipos Sándor tanyája. Marci-gaz. A Csere északi, Kutassal határos része. Marci, a Márton név becézett alakja vált helynévvé. Hogy ki volt ez a népszerű ember — mert csak őket nevezte a nép becenevükön — ma már nem tudjuk. Marci-gaz-árok. Határárok a Kutas és a Marci-gaz között. -(-Márk laposa. A funduális könyv (1839) említi. Ott lehetett valahol a „rvörí(/a" táján. Ma már ismeretlen név. Második-nyiladék. A cserei Középső, ún. Gábor Sándor-féle csőszháztól vezet a Dorogiás telekföldig. Lásd Csillám-nyiladék! Máté út. Mint egy tanácsi jegyzőkönyvből kitűnik, a Telekföldön és Kutason átmenő út volt. ,,A telekföldek közt a Kutas erdőn keresztül vezető Máté út kétfelől felárkolandó, s ákász fával beültetendő." 66 Telekföldi szakaszát 1892-ben a tagosítással járó dűlőzéskor megszüntették. Ma a Kutasban levő szakasza is bizonytalan. Bizonyára átvezetett a Böszörményi erdőbe, mert ott is van Máté út. Mátyás-kert. Szőlőskert a Cserepes-hegy déli nyúlványán az első kutasi dűlőben. Századfordulón létesítették, s nevével Mátyás királynak állítottak emlé­ket. Lásd Veres kerti Meggyes-kút. Emberemlékezet óra a Csere legnevezetesebb kútja volt a Nagy­dűlőn, szemben a Marci-gaz délkeleti sarkával. 10 évvel ezelőtt beomlott, helyét ma már csak egy gyepes mélyedés jelzi. Meggyes-tiszta. A Meggyes-kút környékén levő egykori tiszta, ma már erdő­sítették, de régi nevét megőrizte. Mélyföldes-halom (Mífőüdes-) Viden a Nánási út mentén levő halom. Az 63 H.—B. pere 1767. 64 1882. november 29-én Debrecenben kelt 234/1882. sz. irat Mackóbeli földet említ. 65 Nagy Sándor: Hajdúhadház története (Hajdúhadház, 1928) 68. A továbbiakban Nagy S. 66 Tjkv. 1863. máj. 10. 466

Next

/
Thumbnails
Contents