A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Csörsz árka. A hadházi Pallagot észak-déli irányban szeli át. A Nyelves-hegy nyugati oldalán jön ki a Nagyerdőőbl Pallagra, és dél felé haladva a Rucás csapszékkel szemközt, az Ag-laposát is érintve megy át a decrecli határba. A nép ezt a nevet sohasem használta. Valószínű a földmérő, aki az 1835. évi térképet készítette, nevezte Csörsz árkának. A nép itt Ördögároknak mondja. Erdei szakasza még megvan eredeti állapotában, pallagi szakaszát belvíz-levezető kanálissá építették. Nagy Csősz Gábor-tanya. 1. A Méneskert, a Dorogi út déli oldala. 2. Szegedi-folyás, Génesi-dűlő. Siket Csősz Gábor-tanya. Pallag, Bogárzó. Csősz Mihály-tanya. Pallag, Rucás. Csosz-Iapos. A Cakótónál, a Dorogi út kanyarban levő lapos a Csőszök földjén. Csürhe-járás -t -on. Sertésnyomás, dizsnólegelő a Ligeten, a Nagyerdő északi oldalán. Dancsi András-tanya. A tagosítás előtti időkből való jeles tanya Viden az Iskola-dűlőben. Dancsi László tanyája. Vid, Iskola-dülő. Dancsi-lapos. Viden a Dancsi András féle földben levő rét és kaszáló. Dancsi Mihály-tanya. Feketeföld, Pelikán-dülő. Dancsi Gergely-féle tanya. Feketeföld, Cégény út. Később majd Jenő-Hadházi József tanyája. Darázs-gödör (Derázs-). A Kapus-nyiladék és a Keskenygaz közt levő mély fekvésű nyáras a Nagyerdőn. Darnai-szík -et -je -en. Nevezetes, vízállásos lapos a Nagynyerges dűlőben a Darnai család egykori szállásbirtokán. A család neve az 1753. évi conscriptióban tűnik fel először, s utoljára az 1896. évi tagosítási jegyzőkönyvben találunk Darnai nevet. Az egykori népes család azóta férfiágon vagy kihalt, vagy elköltözött. Hírüket jelzi a Darnai-szík. Dávid-tanya. Monostor, Szordas. Korábban Szolnoki tanya. Debreceni út vagy Debreceni nagyút. így nevezték a Hadházról Debrecenbe vezető utat, amelynek helyén ma a 4-es számú főútvonalat találjuk. Nagynak azért mondották, mert más Debrecenbe vezető utak között ez volt a legszélesebb és legforgalmasabb. Ezen közlekedett a debrecen—tokaji lovasposta. Mióta kikövezték (1888) Debreceni kövesútnak mondják. Dehenes tó vagy Dehenes -t -be. Ott terült el a Liget elején, ahogy a Vénkertet és Kunkertet elhagyjuk. Teljesebb neve már elveszőben, mert az egykori tó, amely még egy évszázaddal ezelőtt összefüggő nagy víztükör volt, s belejártak a város keleti részéből a libacsapatok, 40—50 évvel ezelőtt már ellaposodott, majd fokozatosan feltöltődött és kiszáradt. Helyén jó termőtalaj keletkezett, és rajta virágzó mezei gazdálkodást folytatnak. A név, amely ebben a formájában talán a Dienes, Dénes népi változata, ma is él. Demeter -t -be. A Csere északnyugati sarkánál, a Böszörményi erdő, a Tormás és a Kutas erdő által határolt dűlőnyi szántóföld. E helyen állt a XV. századig Demeter község, amely nevét Szent-Demeter tiszteletére emelt templomától kapta. E templom fundamentumát 1966-ban tárták fel a Déri Múzeum régészei. A község neve okleveleinkben gyakran előfordul. Demetur 1292. W X. 92; Demeter 1338. Z. I. 530 és OL DL 76. 568; Zenth Demeter 1406 DAL DL 56; és Zs. II/l. 592, 593. Sent Demeter 1411. Z. VI. 146; Zenth Demeter 1476. OL DL 17. 893.

24 24 Lásd 7. sz. jegyzet! 443