A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

A falu Örsur nemzetségé volt, mely 1292-ben kegyúri jogot gyakorol Szent-Demeter egyháza felett. A XV. sz. első felében többször említik, hogy már puszta.

25 Neve azonban nem tűnt el. A tagosítási iratok (1788—92 is így emlegetik, s ma is így nevezik. Demjén Gábor-tanya. 1. Nyárfalapos, a Dorogi út déli oldala. 2. Feketeföld, Pelikán dűlő. Demjén Mihály tanyája. Régi nevezetes tanya és itatóhely az Apróhalmoknál a Dorogi útfélen, a Krius Váradi tanyán hazulról. Derényi csőszház. Lásd Cserecsőszház! Deszkakút-lapos. Poroszló puszta része a Savanyú kert nyugati oldalán. Ma is élő név. E laposban korábban deszkakút volt, innen a neve. Az ún. földkutakba köralakú vagy nyolcszögletű deszkafalat, bodont engedtek, nehogy a kút falába a víz padmalyt mosson. Magam is láttam gyermekkoromban ilyen kutakat. Deszpoly-hegy. Egykor jeles és közismert hegy a Nagyerdőben, a Kapus út északi oldalán. A város Funduális könyve 1839-ben mint szántót említi. Az 1853. évi katonai térkép is feltünteti és megnevezi. Ma már feledésbe merülő név. Eredete ismeretlen. Diósvár -t -ba. A hadház—sámson—debreceni hármashatár környéke. Hadházi részét a sámsoni és debreceni határ és a Szakolyi út zárja körül. Diósvár-hegy -et -e -en. Diósvárban, a hármashatáron levő homokhegy. Feltünteti az 1835. évi Pallag térképe, az 1883. évi kataszteri térkép és a tagosítái jegyzőkönyvek is említik. „Bejártuk a Debreceni és Hadházi pallag közt a határvonalat a Debrecen, Hadház, Sámson határoknak a Diósvár-hegyen össze szögeiléséig."

20 A néphagyomány elpusztult települést sejt a név mögött. Másik találgatás szerint hun-avarkori földsánc maradványa. Disznó-kút-aí-ja. A Nagyerdőnek a Sámsoni út és Pallag közötti része, amely még a múlt század közepén is összefüggő tölgyes volt. Télen is ide jártak makkoltatni. Ahol a Disznóösvény a Nagyerdőből az Erdőaljára kiér, volt egy nagy téglakút, a Disznókat, a disznók itatóhelye. A kút jó hetven éve már, hogy beomlott. Helyét egy gyepes gödör jelzi, s ma ez a Disznókút. Disznókút környéke (környíke) -t -re. Annak idején erdei tisztában levő szántóföld a fenti kút környékén, melyet a közbirtokosság évente adott haszonbérbe. A Funduális könyv (1839) említi. Ma már erdő. Disznókút laposa vagy Disznókút-lapos. Azonos a Disznókút környékével. Disznó-ösvény (-ösvi -ösvínt -ösvínnye -ösvínyen) Jeles erdei út a Nagyerdő Kelence-Vargavágás nevezetű részében. A Sámsoni út déli oldalán az első nyiladékból indul ki, és a Kisember-hegyet érintve megy a délkeleti irányba, s a Disznókútnál éri el Pallagot. Amikor még a Nagyerdő tölgyes volt, s makkoltatni ide jártak, ezen az úton terelték a disznót. Az erdei makkoltatás a múlt század végével megszűnt, a Disznóösvény elnevezés azonban megmaradt. A Gatyás-Sipos Sándor, 79 éves Nyíl utcai lakos azt meséli, hogy olyan jó száz évvel ezelőtt az ő nagyapjától, aki kondás volt, 150 disznót loptak el, és ezen az ösvényen hajtották el. Ezért hívják Disznó ösvénynek. Dorogiás -t -ba. így nevezik a hadházi határnak azt a részét, amelyet északról a város, keletről a Nagyerdő, délről a Bocskai kert és nyugatról a Csere határol. A Csere szélén állt a XIII. és XIV. sz.-ban Doroglesi község, amelyben jól felismerhető a Dorog elem és a les vadászati szakszó. Ez a hely a Gut-Keled nemzetségből származó Dorog és fiai vadásztanyája volt, amely településsé fejlődött. 25 Zoltai: Eltűnt falvak. .. DKK. 1926. 26 Tag. jkv. 1888. ápr. 25. 444