A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

tanyásbirtok. A birtokos Csohány család neve a birtok nevévé vált. Az 1855-ös térkép már Csohány János tanyájának tünteti fel. Csokonai-kert. Szőlőskert a Kutasi első dűlőben, a Téglási út nyugati oldalán. A kertet a századfordulón telepítették és Debrecen nagy költőjéről nevezték el. Csonka dűlő. 1. Járódűlő Viden, az Iskola dűlőtől délre. A Dorogi kövesútból vezet a Csiha- és a Szolnoki-tanyába. Itt el is vész. Nem megy bele a Nánási útba, mint a többi vidiföldi dűlő, ezért csonka. 2. A Savósgút felől számítva az első pallagi dűlőút a Sámsoni út déli oldalán, amely azért csonka, mert nem megy ki a debreceni határig, mint a többi pallagi dűlőút, hanem beletorkollik a Csibi dűlőbe. Csonka-dűlő. Pallagon a fenti dűlő nyugati oldalán levő dűlőföld. +Csonka-nyárfa. Ma már senki sem emlékszik rá, valamikor azonban jeles fa lehetett, mert hivatalos írások is szólnak róla. ,,.. . A Puhás, Bőgő és Csonka nyárfa környéke dinnyevetés alá kiadandó."

20 Ott lehetett valahol az Erdőalján, vagy valamelyik erdei tiszta szélén. Csonka-rét (-rít) -be. Nevezetes és nagy kiterjedésű rét a Cégény és Dorogi utak közt levő egykori Szállásföldeken. Kelet-nyugati irányban a Váradi-tanya vonalától a Fehértói útig terjed. Egy része a város birtoka volt egészen a tagosításig, amelyet évente harmad- illetve feles dézsmára adtak ki kaszálni. A tanács jegyzőkönyveiben évről-évre gyakran szerepel: ,,A Katona szállás szomszédja délről a Csonka rét." „A Csonka rétnek dolga abban határoztatik meg". . . „Hajdú János hallotta Kis György szájából, hogy mondotta Szabó János uramnak a Csonka rétbe, üsse tüzes ménkű a fejét, miért hajtotta s eresztette oda lovait, hisz ez az én szállásom."

21 Ceontfa-tiszta -ába. Cserén, a Külső-csőszház közelében levő egykori tiszta, amelyet az utóbbi években erdősítettek, neve azonban megmaradt. A babonás öregek még a múlt században ide jártak ki Szent-Györgynap éjszakáján a földből pénzt ásni — persze sikertelenül. +Csorda-hely -et -e -en. A város Funduális könyve (1839) említi, mint az erdei tisztákban levő szántóföldek egyikét. Ott volt valahol a Sámsoni út mentén. Az elnevezés abból az időből származik, amikor még a szilajmarha a nádasokat, réteket és az erdő járta télen, s pihenő helye télen egyik erdei tiszta, amelyet tavasztól őszig művelésre bérbe adtak. Csorda-kút. Jeles kút a Ligeten, a tehéncsordanyomáson. Ma is megvan. Csordás-hegy. Poroszlón a hadház—sámsoni határ találkozásánál levő hegy. Pallag 1835. évi térképén és a funduális könyvben (1839) is szerepel. Ma is élő név. A név nyilván onnan származik, hogy a csordások tanyahely volt. Csordás-lapos. Az előző címszóban szereplő Csordáshegy környékén levő lapos. Az 1835-ös térkép is jelzi. [8 Csőregh-nyárfa. Nevezetes, jeles nyárfa az egykor virágzó és vezető tisztségeket betöltő Csőregh család

22 Szegedi-folyásnál levő szállásbirtokán. A nyárfa 1910 körül kipusztult, helyét azonban ma is Csőr egh-ny ár fánk mondják. Annak idején a Csőregh jelzőt is elhagyták, csak a Nyárfának mondották. „Tudom, hogy a Nyárfánál levő szállásföldet Palai János felesége után Végh Erzsébetről bírta."

23 20 Tjkv. 1862. márc. 16. 21 Tjkv. 1740. ápr. 2. Tjkv. 1771. jún. 30. és P. I. 1733. máj. 23. 22 A Csőregh család a XVII. sz. végétől egy évszázadon át jelentős szerepet vitt a város életében. István 1694—1720. közt. hadnagy, s a Rákóczi szabadságharcban a hadházi kuruc század parancsnoka, Mihály 1797-ben szenátor. A család azóta kihalt. 23 P. I. 1867. márc .6. 442