A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

hogy a korcsomárosne azon felhágott személyt az ágyról a rengőre, onnan ismét a földre toszította."

17 Cserepes-hegy. A nyugati telekföld közepén húzódó, a várostól mintegy három km-re levő észak-déli irányú homokdomb. A hadházi határt a téglási határtól Kutasig teljes szélességben átszeli. A századforduló táján virágzó szőlőskerteket telepítettek rajta. Hadház legfontosabb mezőgazdasági útján, a Cégény úton, míg ki nem kövezték, a legnagyobb próbatételt a Cserepes-hegy jelentette az igavonó jószágnak. A Cserepes-hegy fontos tájékozódási támpont. — 'A Cserepeshegyen kívül\ a 'Cserepes-hegye hazúrúlV, a 'Cserepes-hegy tövíbe' — ma is mindennapi helymegjelölések. Régi okiratok is gyakran említik. „Találtunk a Cserepes hegyen innét a város felől két zsákot". „Hol háltál az éjtszaka ? A Cserepes Hegy tövében."

18 Csibi-dűlő. A Savósgút felől számolva a harmadik pallagi dűlő. Lásd: Szemes-dűlő! Csibi dűlő. A fenti dűlő keleti oldalán levő járódülő a Sámsoni úttól a debreceni határig. Csibi Márton-féle tanya. A névadó tanyája a róla elnevezett dűlőben. Csikó-karám -ot -ja -ba. A Poroszló pusztai ménesjárás egy védett helye, ahol valamikor valóban csikókarám állt. Ma már nyoma sincs, a helyet azonban ma is úgy nevezik. Csíkos lapos. A Csíkos Márton tanyája előtt elterülő pár holdnyi szikes rét és legelő. Csíkos Márton tanyája. Jeles tanya Nagy-Viden, az Asztalos-dűlőben. A Jogosultból ide jártak inni és itatni. Csíkos-tanya. A Csíkos család tanyája a Szárkút-dülőben. Csillám-nyiladék, (-nyiladík) -ot -a -ba. A második cserei nyiladék neve. Ügy 50—60 évvel ezelőtt egy Csillám nevű erdőcsősz lakott a Középső csőszházban, s róla nevezték el a csőszháztól a Dorogiás-telekföldig nyúló nyiladékot. Az élő nyelvtudat már nem érzi, hogy a nyiladék a nyílik ige származéka. -f-Csíszár-kút körnéyke (környíkej -környíkinn. A Cserének a Tormással szomszédos részeit nevezték így, amikor még a névadó kút megvolt. Az 1884. évi katonai térkép még feltünteti. Ma már feledőben levő név. Csiszár-tanya. A szenátori rendű Csiszár família jeles tanyája volt a Szállásföldeken, az Űjfehértói úton kívül, a Dorogi út északi oldalán. Nevezetessé tette bővizű „j akutja", amely a tagosítás előtt ritkaság és nagy kincs volt. A múlt század hetvenes éveiig a szilaj gulya és az ökörcsorda a termés betakarítása után a Szállásföldekre ment őszi legelőre, és ott is telelt, és a Csiszár tanyán levő kútból itatták. A városi tanács gondoskodott is a kút karbantartásáról. „Város gazda Vajda Bálint, Népszónok Békési Benjámin és Tanácsnok Bedé Mihály megbízatnak, hogy a Gulya és Okörcsordának a Csiszár tanyán levő kutat.. . készíttessék fel."

19 1855-ben még Fényes Zsuzsanna tanyájának tünteti fel a térkép, a század végén pedig a Csiszár családtól Feldmann Lőrincz kereskedő vette meg, s attól kezdve Felmán-пак nevezi a nép mind a mai napig, jóllehet az első világháború végén a Hadházy, a Hajdú, a Komor és a Molnár családok birtokába került, ma pedig tsz-birtok. Csohány (Csohá) -t -ba. Nagy-Viden, az Asztalos dűlő nyugati felében levő 17. Bjkv. 1736. szept. 18. 18 P. I. 1797. febr. 1. és P. I. 1809. aug. 19. 19 Tjkv. 1861. okt. 27. 441