A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Cs. Tábori Hajnalka: A Déri Múzeum népies üvegfestményei

Cs. Tábori Hajnalka A Déri Múzeum népies üvegfestményei A magyar néprajzi irodalom alig érinti az üvegfestmények szerepét, elterjedését a magyar nyelvterületen. Különösen feltűnik ez, ha a szlovák, lengyel, osztrák, cseh, román szakirodalom idevonatkozó bőséges anyagára tekintünk. Magyar vonatkozásban lényegében egyetlen jelentős tanulmányra hivatkozhatunk, Csatkai Endre munkájára, amely egy évtizeddel ezelőtt jelent meg.

1 A kutatásnak számos problémával kell számolnia, így elsősorban a magyar nyelvterületen ismert üvegfestmények eredetének kérdésével. Az alábbiakban a Déri Múzeum üvegfestmény anyagát mutatjuk be. A gyűjtemény tanulságosan bővíti ki a magyar nyelvterületről eddig ismert üvegfestményeket. A debreceni Déri Múzeum néprajzi gyűjteményének külön kezelt anyagában, az ún. „Déri György hazafias gyűjtemény"-ben a történeti magyar nyelvterületről származó tárgyak között tizenhét darab népies üvegfestményt tartunk nyilván az 1930-as évekből. Déri gyűjteménye az 1940-es években újabb üvegfestményekkel bővült, s a számuk tizenhétről huszonnégyre emelkedett. Ebben a közleményben a gyűjtemény teljes anyagát mutatjuk be. A Déri Múzeum üvegfestmény gyűjteménye alapján nem tudjuk a magyarországi üvegfestés egészének történetét feltárni.

2 Feldolgozásával és elemzésével 1 Csatkai Endre: A népies üvegfestmény. Ethn. LX. (1949) 88—99. 2 A környező népek hagyományából ismert üvegfestményekkel az etnográfiai irodalom részletesen foglalkozott. A képeket rendkívül nehéz besorolni a szakirodalomból ismert, de nehezen körülhatárolható típusokba. Ugyanilyen óvatosan kell bánni az ún. „Gesunkenes Kulturgut"-nak, más esetben önálló arculatú népművészetnek, esetleg csekély értékű stílusirányzatok képviselőinek tekintik. Lásd bővebben Wolfgang Brückner: Hinterglasmalerei. (1967) 89. Klny. A cseh üvegfestményekről: N. Melnikova-Papuskova: íeskoslovensko lidové malírství na skle (Praha, 1938), K. Cernohorsky: Lidová maiba na skle ve Slrzsku Katalog vystavy (Opava, 1948), J. Vidra: Malované obrázky na skle v ceskoslovenskych muzeeh. Ceskoslovenská etnografie V. (1957)3. sz. 232—239.,uő: Lidová maiba na skle — Prúvodce vystavou národopisného oddelení Мог. muzea (Brno, 1957), uő: Die Hinterglasmalerei. Artia (Praha, 1957); a lengyeleknél: J. Grabowski: Sztuka loduwa — sztuka ludow. Polska Sztuka ludowa II. (1948), uő: Severovychodna skupina slovenskych obrazov na skle Slojina IV (1950), E. Jeczalik: Sibskie malarstwo ludowe na szkle — Kavystavy (Vratislav, 1958), uő: Wystawa üaskiego malarstwa ludowego na szke. Polska sztya ludowa VIII. (1959) 4. sz. 233—234. 1. uő: Z badán nad slabskim marlarstwen ludowym na szkle. Roczniki etnografii slaskiej I. (Vrastislav, 1961) uő: Obrazy sibskie w zbiorach cheskich. PSzL. XVIII. (1964) 1. sz. 35—39. 1.; a szlovákoknál, morváknál: V. Hasalová: К soueasnému stavu vymezení a klsifkave ylezskych obrazu na skle. Radostná zemz XI (1961) (1961) 1. sz. 22—30.1. és 4. sz. 106—114. uő: Grupa zywiecka a obrazy na szkle z pogranicza morawsko-polskiego. PSzL. IXI (1965) 1 sz. 3—17. 1. Z. Vochová: Slezské lidové malby na skle. Casopis Slezského Muzea XVI (1967) (1967) 1. sz. 70—84. 1., 2. sz. 103—123. 1., XVII (1968) 1. sz. 45—61., a németeknél és osztrákoknál: J. O. Fischer: Handbuch der Glasmalerei (Leipzig, 194) К. Hahm: Deutsche Volkskunst (Berlin, 1928), H. Buchner: Die Hinterglasmalerei in der Böchmerwaldlandschaft und Südbayern (Mnichov, 1936), 0. Freytag: Hinterglas-Malerei (Ravensburg, 1937), H. W. Keiser: Die deutsche Hinterglasmalerei (Mnichov, 1938), W. Haberlandt: Volkskunde des Burgenlandes (h. n. 1935); a románoknál: Irimie С: Volkskunst im „Bru399