A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Ujváry Zoltán: Egy genre-típus a népi dramatikus szokásokban

l.kép. Szlovák vándor drótosok. In: Prónay Gábor: Vázlatok Magyarhon népéletéből. Pest, 1855. 50.1. kedtek, hogy őket megértsék és így gyakori volt közöttük, aki több nyelven beszélt. Ezáltal a népi kultúra bizonyos elemeinek egyik területről a másikra való közvetítői is lehettek. A nyelvi érintkezés bizonyos kulturális érintkezést is feltételez. Tanulságos idéznünk egy múltszázadi hírlap közleményéből: „Nemrégiben a brünni sétányon általános figyelem tárgya volt egy drótos tót, ki míg egérfogót készített az egyik padon, egészen kedélyesen egy francia éneket énekelt. A drótos tót sok évet töltött Franciaországban, beutazta Közép-Németországot, Olaszországot s akkor éppen visszatérőben volt hazájába."

18 Jelen témánkkal kapcsolatban megemlítjük még az ablaküveget áruló vándor szlovákokat. Idevonatkozóan Pechány A. tömör ismertetésére utalunk. Voltak, akik nemcsak ablaküveget árultak, ablakot javítottak, hanem befőttes üvegeket, ivópoharakat, üvegkancsókat is árultak, sőt, voltak olyanok is, akik porcelán és fayance edényeket vittek faluról-falura. Az üveget árulók árucikkeiket a hátukon vitték, az edényekkel kereskedők pedig kosárban, amit a fejükre helyezett tekercsre tettek és úgy cipelték. Nagyobb mennyiségben vásárolták meg a magyarországi, de leginkább a csehországi gyárakban a kiselejtezett dara18 Hazánk s a Külföld, 1867. 604.; „Van rá eset, hogy Londonban találkozik valamely hazánkfia egy-egy drótossal. Amerika is látott már nem egy drótost." Magyarország és a Nagyvilág, VI. 1870. 90.; A drótos öltözetét így jellemzik a múlt századvégi leírások: „Rendes hosszúságú ing rajta, arra van felöltve az egyszerű, lajbi, vállaira bekecsforma darócz fekete öltöny van vetve, melyre a bőrtarisznya nehezedik. Pantalonja s nadrágszíja egyszerű, nélkülöz minden diszt; lábán pedig bocskor van, kezében horgos bot, és drótos szerszáma. Mellette legény fia áll, kinek öltözéke csak annyiban különbözik apjáétól, hogy fejét széles karimájú kalap fedi, nyaka köré selyemkendő van kötve és vállain rézcsatos, szürke, czifrázott bekecs kaczérkodik." Csepey László: A Szepes megyei juhász és a két drótos. Vasárnapi Újság, XXVIII. 1881. 33. sz. 520.; „Széles kalap,, mely hogy át ne járja az eső, zsírral van beitatva, fekete ing, de mely fehér volt valaha. Szűk szűr nadrág, bocskor, egy megviselt gúnya, kampós bot, óriási haj, amely fürtökben aláhull." Magyarország és a Nagyvilág, VI. 1870. 90. 360