A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Bencsik János: A gabonafélék takarása, az emberi és állati erővel végzett szemnyerés módja Tiszacsegén a XIX. század végén

Az 1880-as években a nyomtatók bérezése az alábbi volt.

82 A nyomtató ló napjában háromszor kapott abrakot, mely két lóra 1 véka törekes termény volt. 2 ló után 1 véka búza volt a fizetség. A villások fél véka búzát és kosztot kaptak. Ha kosztot nem adott a gazda, akkor minden 20 véka bér után egy ebidvika járt. Az ebidvika mérésekor a víkát a munkások körül ölelték, hogy több legyen a termés. Innen a szólásmondás is: „Tetejével jár mint az ebédvéka." A lóhajtó ugyancsak a villások bérét kapta. Az uraság a szegődött nyomtatóknak a munka megkezdése előtt két héttel kiadta az abrakot. IRODALOM Balassa L, 1956. A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása. (Ethn. 1956. LXVII.) 401—441. Balassa I., 1949. A Néprajzi Múzeum favilla gyűjteménye. (Ethn., 1949. LX.) 99—139. Balogh L, 1957. A gabona betakarítása a XVI—XVIII. században (Ethn., 1957. LXVIII.) 270—291. Bencsik J., 1962. A tiszacsegei ház és porta DMÉ 1960—61. Debr. 1962. 205—213. Ecsedi J., 1914. A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914). Fényes E., 1839. Magyar országnak és a'hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja Statisztikai és Geográphiai tekintetben. (Pest, 1839) I—

IV. Györffy L, 1928. Takarás és nyomtatás az Alföldön. (Népr. Ért. 1928) 1—46. Györffy I. 1942. Az alföldi kertes városok.in: Magyar nép, magyar föld. (Budapest, 1942). Gyutay L., 1934. Cséplés Magyarszerdahelyen. (Népr. Ért. 1934) 35—40. Hoffmann Т., 1963. A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában (Budapest, 1963). Ikvai N., 1966. Földalatti gabonatárolás Magyarországon. (Ethn., 1966. LXXVII) 343—377. Ikvai N., 1967. A földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műveltség és hagyomány (Debrecen, 1967). Kiss L., 1926. A kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén (Népr. Ért. 1926.) 86—93. K. Kovács L., 1935. A hasi készítése. (Népr. Ért. 1935) 103—105. Molnár E., 1964. Magyarország története I—

II. (Budapest, 1964.). Nagy Gy., 1954. Takarás és nyomtatás a kardoskúti (Békés m.) Kérdő tanyán. (Ethn., 1954) 167—197. és 484—517. Nyárády M., 1930. Az őszi rozs termelése Ramocsaházán. (Népr. Ért. 1930) 84—101. Papp J., 1967. Tiszacsege (Debrecen, 1967). Seemayer., 1934. Szemestermények eltartása a Mura mentén (Népr. Ért. 1934) 27—35. 82 A bérnyomtatás országosan általános utolsó időszaka 1870—1880 között van. Hoffmann Т., 1963. 296. 23* 355