A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Bencsik János: A gabonafélék takarása, az emberi és állati erővel végzett szemnyerés módja Tiszacsegén a XIX. század végén

használták a nagygereblyét, a brügőt, a bogot, mellyel a tarlót kaparták fel.

28 Feje 180 cm hosszú, nyele pedig 160 cm-es. Rendszerint fából készült kétágú nyele van, fogait fából faragták. Csak újabban terjedt el a vasszögekből készített fog. A járomfejjel, kaszakoccsal, kapanyéllel, nyírágseprűvel együtt árusították a kaszanyelet, a favillát a Felvidékről érzekett árusok. Ezeket a faárukat Cserépfaluból és környékéről hozták vidékünkre. A takarás megkezdése előtt a szerszámokat gondosan előkészítették. Csak megfelelően előkészített, erős szerszámokat vittek magukkal a határba. A kaszát és a sarlót kikalapálták. A kaszacsapót, a kákót, a gereblyét átvizsgálták nincs-e megtörve, megrepedve. A kaszakalapálást kétféle módon végezték. Kalapálhattak nyélen vagy nyélről levéve. A nyélen való kalapálás egyesek szerint azért volt jobb, mert így a kasza éle nem csúszkált az üllőn. Munka közben a kaszát természetes helyzetben helyezték rá az üllőre. A kasza nyelét a kalapáló maga mögött támasztotta fel. Támasztékul villa, gereblye, gabonakereszt, élőfa szolgálhatott.

29 Ez a kalapálási mód az aratóbandákban volt szokásos. A parasztok a kaszát levették a nyélről, 5. kép. Kákó. Németh E. felv. 6. Kalapálás nyélen. Németh E. felv. 28 Györffy I., 1928. 9. Közli a brügő rajzát is. I. tábla 11. szerszám. Ikvai N., 1967. 116. Az 58. képen hasonló szerkezetű, de görbefogú brügőt közöl. 29 Nagy Gy., 1954. 173. 1. Nyélen való kalapálást ír le, a kasza nyelét kévéhez támasztják 333