A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Bencsik János: A gabonafélék takarása, az emberi és állati erővel végzett szemnyerés módja Tiszacsegén a XIX. század végén

fele Tavasz."

16 Terménnyel (gabonaneműekkel) fizettek a csősznek, az oskolamesternek, az eklézsiának is. „Helység Csőszeinek salláriumuk a becsületes tanácstól e szerint defineáltatott. 1. A mező és vetések kerüléséért s azokra való szoros vigyázásért minden különös gazda, kiknek vetéseik lesznek Fél véka kenyérnek való Élettel rossal vagy búzával fog tartozni. 2. Ha pedig valamely lakos gazdának özvegyének vagy árváinak több egy Dinnye vagy kukorica földénéü nincsen, egy negyed rész búzával, vagy rossal fog tartozni."

17 „Egész ágytul 40 poltura, egy véka búza, egy véka árpa, hat köböl tavasz vetés. Tiz szekér tűzifa, sertés, só, tizennégy Máriás Vagy fias tehéntől egy fejés vagy ha juh van esztrengáért egy fejés tej . . . "

18 „Conventio Rectoris Csegeiensis 30 vft gazdáknál fél véka búza, fél véka vegyes, 1 véka árpa gyermektől. . . "

19 A Nyíregyházán állomásozó katonaságnak a porciót is terményben szállították el. Az idézett bírói számadásokból az is kiderül, hogy a lakosság a falusi kovácsoknak és a görögbótosnak terményben fizetett.

20 Rendelkezésünkre állnak a gabona árakra utaló okleveles adatok is. Eszerint a XVIII. század végén a rozs vékája 1,2 Máriás, a tavaszbúza vékája 1,42 Máriás, a XIX. század közepén egy köböl tavaszbúza 12 vft. Az okleveles adatokban arra is találunk utalást, hogy a tiszta búzát tísztásítelnek, a rozsot kenyérnek használták. „A helység kocsisának Convenciója 1 készpénz 25 ft, 2 Tiszta búza tisztás ételnek egy köböl 2 Kenyérnek való rozs a mag a Helységéből fog adódni 7 köböl. . ."

21 Vegyes terményből is készítettek kenyeret. A gabonafélék takarása Tiszacsegén a XIX. század elején a takarás szavunkat majdnem általánosan használták a gabonaneműek levágásának, kévébe kötésének és csomókba rakásának jelölésére. Az 1920-as évektől egyre jobban kiszorította a takarást az aratás szavunk. Ugyanez a változás ment végbe a munkafolyamatot végzők megnevezésében is. Eszerint a takarók kifejezést az aratók kifejezés váltotta fel. Napjainkban csupán néhány esetben bukkanunk a takarás szóhasználatban a korábbi jelölési módra.

22 1. A takaró szerszámok Az aratósarló használatára már nem emlékeznek. Azonban a Tiszacsegei Falumúzeum gyűjteményében levő aratósarlók vizsgálata alapján megállapíthatjuk, hogy az aratósarlót kovácsok készítették, és élének kétharmad része fogazott volt. A XIX. század végén még fűvágásra használták. A sarló-kasza eszközváltás pontos idejét nem ismerjük.

23 Az okleveles adatok arra utalnak, hogy ez az 16 DÁL. Tiszacsege protocollum V. 674/a/l. 1752. 17 DAL. Tiszacsege protocollum V. 674/a/l. 1755. 18 DÁL. Tiszacsege protocollum V. 674/a/l. 1754. 19 DÁL. Tiszacsege protocollum V. 674/a/l. 1754. 20 DÁL. Tiszacsege V. 674/a/10. 1778/79. Horváth Györgytől (kovács mester) vettek öt köböl és három véka, Görög Tamástól (boltos)veltek négy köböl rozsot. 21 DÁL. Tiszacsege protocollum V. 674/a/l. 1810. 22 Györffy I., 1928. 3. 23 Balogh J., 1957. 270. 329