A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Bencsik János: A gabonafélék takarása, az emberi és állati erővel végzett szemnyerés módja Tiszacsegén a XIX. század végén

Bencsik János A gabonafélék takarása, az emberi és állati erővel végzett szemnyerés módja Tiszacsegén a XIX. század végén ,,Csege, magyar falu, Szabolcs vármegyében, a Tisza mellett, Debreczenhez nyugotra 6 mfdnyire kath., 1740 ref., 13 evang., 13 zsidó lak., ref. anyatemplommal, 21 első osztálybeli egész telekkel. Határa róna fekete föld, melly minden veteményt gazdagon terem, e mellett roppant kiterjedésű ugy, hogy csak magának gróf Vay Ábrahámnak közel 8000 holdnyi birtoka van; rétje, legelője igen sok; a földesurak szép nemesített juhokat tenyésztenek. F. u. gr. és b. Vay, b. Bánfy, Géczy." így tesz említést Fényes Elek az általunk tanulmányozott községről.

1 A különböző forrásjellegű régebbi leírások mellett többször találkozunk Tiszacsegével a feldolgozást végző néprajzi és történelmi szakirodalomban is.

2 Több tanulmány és leírás, 1967-ben pedig falutörténeti monográfia jelent meg Tiszacsegéről.

3 Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy e Közép-Tisza melletti település a szakemberek érdeklődését felkeltette. Határa 23 541 kat. hold, melynek művelési ág szerinti megoszlása 1855-ben

4 2011 szántó, 3116 rét, 15 572 legelő, 105 erdő, 9 kert és szőlő, 149 nádas 2421 terméketlen, 1935-ben

5 11 890 szántó, 1507 rét, 8851 legelő, 101 kert, 348 nádas, 955 terméketlen. Lélekszáma az 1960. évi népszámláláskor 7015 fő volt.

6 Jellegzetes, kétbeltelkes, szálláskertes település volt.

7 Az idősebbek még ma is Kerteknek nevezik a Toldi és a Kossuth utcáktól keletre eső régebbi falurészt, ahol a szálláskertek helyezkedtek el.

8 Az 1787-ben készített falutérkép és az ott közölt lakossági névsor 214 családot említ meg.

9 Annak ellenére, hogy a XVIII. századi népmozgalmak néhány armalista nemest is a faluba sodortak, kik jobbágyportán gazdálkodtak, feltehető, hogy a legtöbb család jobbágy állapotú volt.

10 Az idézett térkép adataiból tudjuk, hogy a 214 családból csak 135-nek volt szálláskertje. 79 jobbágycsalád tehát az állattartás alapvető feltételével, a szálláskerttel sem rendelkezett. Ha adatainkat hozzávetjük az 1773. évi urbárium adataihoz, mely szerint 106 család volt jobbágyi függésben, kik közül egész telkes nem volt, féltelkes 30, negyedtelkes 24, zsellér pedig 52 család volt, megállapíthatjuk, hogy az úrbérrendezést követő másfél évtized alatt tovább folytatódott a betelepülés Tiszacsegére is. A falu határából a 21 jobbágytelekhez, melyen a 106 jobbágycsalád gazdálkodott 603 1 Fényes E., 1839. I. 205. 2 Papp J., 1967. 159. 3 Papp J., 1967. 4 Magyarország művelési ágak szerinti terjedelme és földjövedelme (Buda, 1865). 5 Magyar Statisztikai Közlemények. 105. k. 1935. 6 Statisztikai Közlemények. (Budapest, 1960) I. 7 Papp J., 1967., Györffy L, 1942. 152. 8 Lásd ehhez Papp J., 1967. 9. 9 Debreceni Állami Levéltár (továbbiakban DAL) U. 64. térképe. 10 Papp J., 1967. 144. 327