A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

kerületben. 83 Az istállóról már volt szó olyan vonatkozásban, hogy gyakran — megállapíthatjuk, hogy a régebbi házaknál gyakrabban — egybeépítik a házzal. Az istálló a kijáró tehén vagy tehenek és a szekerező vagy fuvarozó, dolgozó lovak számára készül. Csak a leggazdagabbaknál épült külön lóistálló és külön tehénistálló. A két fajta állat együttes elhelyezését jól meg tudják oldani. Az is­tálló padlását szénatárolónak (színapallás) használták s azért, hogy a padlás­ról ledobált, etetésre előkészített szénát az állatok szét ne hordják vagy az istállóba bejáró baromfiak szét ne kaparják, sok istállóban tapasztott szénatar­tót (színatartó) is készítettek. Bár a baromfiak ellen más védelem is van, az istál­lóajtókon lécajtó, veréce áll, ami távoltartja a baromfiakat az istállóból, ha nyitva is van az ajtó. Sok telken nyaranta úgynevezett nyári istállót is talá­lunk, ami nem más, mint négy ágasra emelet boglyatető, oldalak nélkül, jászol­lal. A nagy meleg ellensúlyozására ide kötötték ki éjjelre a jószágot. Az istálló általában egyidőben épült és épül ma is a házzal. Anyagában, technikájában is majdnem ugyanaz. A ház és az istálló között igen kicsi a fáziseltolódás. Azok­ban az esetekben, amikor az istálló egybeépült a házzal, meg éppenséggel nin­csen semmi. Annál inkább van viszont a telek többi építményei és a ház között, így a sorrendben következő legfontosabb udvari építmény, a góré és a ház között is. A górék rangosabbjai tégla, sőt újabban betonlábakon álló lécépít­mények, de a szerényebbek — és ezek vannak nagy változatosságban túlsúly­ban — a legkülönfélébb anyagokból készülnek, sokszor ideiglenes jellegűek (karókból kukoricakóró fedéllel, napraforgó kórókból kátránypapír fedéllel, stb.) és semmi közük sincsen a régebbi, itt is ismert fonott kasokhoz. A górék egyik érdekes és az egész Hajdúságban elterjedt változata az ólasgóré. Ennek az a lényege, hogy a lécből készült cseréptetős góré téglaólra (ritkábban fa­ólra) épül. Az ólban disznót tartanak. Ez a megoldás azért is szerencsés, mert a lehulló kukoricaszemek behullanak az ólba, a disznók megeszik, tehát nem vész kárba. De a disznók elpusztítják a góré kukoricáját fogyasztó egereket is, ha úgy jön. Az ólasgórék többségét úgy építik, hogy a nem kifutós oldalukkal az 17 a. kép. Hajdúhadház, Petőfi u. 3. Vajda László házának alaprajza. 83 Nagy S. i. m. 104. 292

Next

/
Thumbnails
Contents