A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

hogy az istálló-e a fontosabb építmény vagy a kút. Minden bizonnyal a kút, amit az árul el, hogy lehetőleg mindenütt, méghozzá elsőnek építenek (illetőleg ásnak), olyan helyeken is, ahol nincsen istálló vagy csak később épül. Ez érthető is, hiszen már az építkezéshez víz kell és a vizet nagyon nehéz máshonnét hordani. A kút, ahogy már érintettük, rendszerint a ház eleje előtt, a konyhaajtóval egyenes irányban áll. De csak a szabályos téglalapalakú telkeken, ahol az udvar tagolódása ezt ilyenformán lehetővé teszi. Mindkét helyen sok azonban a szabálytalan alakú, régi birtoklású, a települési viszonyokból eredendően szabálytalan alakú telek s itt a kút elhelyezése eléggé esetleges, bár a már említett szempontokat amennyire lehet, ilyen esetekben is igyekeztek érvényesíteni. A telekbeépítés vizsgálatánál mindkét helységben azt állapíthatjuk meg, hogy a régebbi, szabálytalan alakú telkek beépítettsége inkább csoportos jellegű, míg az újabb, inkább szabályos alakúaké soros. De megállapítható az is, hogy a kétféle beépítési mód erősen keveredett és tiszta esetek jóformán nincsenek is.

82 A homoktalajon egyrészt könnyű, másrészt nehéz kutat ásni. Könnyű, mert laza a talaj, nehéz, mert könnyen beomlik. Mindkét városban a sárgaföld alá kell ahhoz ásni, hogy felfakadjon a víz. A kút mélyén padmalyt ásnak, vízgyűjtőnek. Tölgyfából alsókávát, vízvezetőt vagy keretet építettek, amire aztán ráépítették a kút falát. LegegyGzerűbb volt a drugás fal (ilyen már alig van), elterjedt volt a deszkafal (deszkákat, de ma már ebből is kevés ismeretes), a bödön vagy bödönfalú kút (szintén alig ismert már). Manapság és a közelmúltban leginkább téglafalú és fakávás, illetőleg legújabban betongyűrűs- és betongyűrűkávás kutakat építenek. A gémes kút a két városban soha sem vált általánossá, mindmáig megmaradt a legújabb kutaknál is a közönséges kézzel való húzás (kötél, lánc alkalmazása) és az első világháború után sokan kerekeskutat csináltattak. A kútásást nem szívesen végezték maguk a lakosok. Hadházon jóhírű kútásó volt Tinkó János, jó kutakat ás a még élő Sőrés András is és sokan ásatták kútjukat Lakatos Ádám cigány kútásóval is. A talajadottságok miatt a víz sok esetben rossz, meszes, kemény, tisztátalan. Hogy megjavítsák, meszet tettek bele és kihúzták (azaz megtisztították), néhol hasonló okokból sót is tettek a kútba. A kút mellett fából vájt itatóvályú áll (újabban betonvályú), valamint a kapitányvíz egy hordóban, ami tűzoltásra szolgál és eredetét, nevét onnan veszi, hogy annakidején kapitányi rendelet írta elő a házanként való tartását az egész Hajdú82 Vö.: Bencsik János: A tiszacsegei ház és porta. DMÉ 1960—1961 (Debrecen, 1962) 205—213. 17. kép. Hajdúhadház, Petőfi u. 3. Vajda László háza. Épült 1850—60 között. Vertfalú, féltornácos, zsuppolt. Vakolt és színesre pingált. A kerítés állítgatott deszkákból álló, az előkertnél drótkerítéssel. 19" 291