A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

16 a. kép. Hajdúhadház, Lázár Vilmos u. 3. Sebestyén Zsuzsa házának alaprajza. esemény hatására (fertőző betegség, valamilyen kellemetlen folyadék szétfolyása, beívódása, kisalétromozódás, stb.) a ház földjét egy-két ásónyom mélységben kiássák és kihordják. Helyére új földet, lehetőleg agyagot hordanak és azt lassú, állandó döngöl és között elterítik a házban. A felső rétegeknél ügyelnek arra, hogy az új felszín jól kössön, szilárd legyen. Ezért kissé megnedvezik, majd pedig jól felmázolják. A házban folyó élet és a ház élete nem különíthető el a telektől, a telek más építményeitől. Igen kevés az olyan telkek száma, amin csak ház áll. A háznak a telek többi építményeivel való szoros kapcsolatát, mondhatni egymásrautaltságát az fejezi ki leginkább, hogy sok esetben az istálló, a legfontosabb melléképítmény, egybeépült a házzal, azzal egy egységet, szerkezeti együttest képez. Nem közömbös szempont az sem, ami a telek más építményeit úgy építteti, úgy helyezteti el, hogy azok a házzal szoros kapcsolatban maradjanak. A górét, az ólakat például úgy kell elhelyezni, hogy azok a házból kényelmesen szemmeltarthatók legyenek. A kút sem akárhová kerül, hanem oda, ahol a konyhaajtóból legrövidebb úton megközelíthető, de elég tér marad az itatóvályú elhelyezésére, az itatásra is és a kút nem akadályozza az udvar szekérforgalmát. A teleknek is külön élete van. Ezt nagymértékben kifejezi az elkerítés. A régi, ideiglenes jellegű, ahogy mondják tessék-lássék kerítéseket mindinkább nehézkes, komoly kerítések váltják fel. Hol vagyunk már attól, amikor még náddal kerítkeztek! Móricz Pál még írt a sugár nádkerítésekről.

60 Ma, ha van is még néhány, az belső telket osztó kerítés csak. A telek fontosságára jellemző, hogy a vámospercsi egyik legfontosabb feljegyzésgyűjteményt, amelyben az itt letelepített hajdúk 106 telkéről van szó, Telkes könyvnek nevezik.

81 Ebben ugyan nyilvánvalóan a feudalizmusból ismert nemesi telekről van szó, azonban a telek szó jelentésváltozáson ment át és jelentősége, ha tartalmilag csak a portára vonatkozik is, megmaradt, sőt nőtt, mert ahogy a feudalizmusban a telek nélküliek mindebből kizártak, a társadalom perifériáján élők voltak, úgy ma is a telek, házastelek ház nélküliek gazdaságilag-, jogilag-, társadalmilag a faluközösség közvéleményében hátrányos helyzetben vannak. Elete különböző részei sajátos feladatán, valamint építményei életén keresztül mutatkozik meg. Nehéz volna eldönteni 80 Móricz P. i. m. 53. 81 Telkes könyv. Vö.: Hajdú vármegye és Debrecen szab. kir. város adattára (Debrecen, 1937) 175—76. 290