A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

varban, amely mindinkább konyhává alakult át, télen is, vagy más olyan időben is, amikor a tömött ajtót bezárták, világos legyen, dolgozni lehessen. Minthogy helységeink konyhái nem voltak úgynevezett füstöskonyhák, az ajtót bármikor be lehetett zárni. Hasonlóképpen mint helyi sajátosságról kell megemlékezni a hadházi és vámospércsi pitvarokban a baloldali falba vágott vaklyukról, vagy korsószékről, amit azonban természetszerűleg csak a vert- és vályogfalú házakban találhatunk meg, mert nem más, mint egy mély vakablak a pitvart és a szobát elválasztó közfalban. A telek legfontosabb építménye a ház, azért mert az emberi élet legtöbb megnyilvánulása benne vagy vele kapcsolatosan folyik le. A házban mindkét homoki hajdúvárosban elvben egy család lakik, él még akkor is, ha két vagy esetleg három családszint található benne, akárcsak részeiben, töredékeiben is. Ha nem teljes mértékben is, de az 1960. évi népszámlálás adatai idevonatkozólag is nyújtanak tájékoztatást. Eszerint Hadházon 3411 ház van, de 3360 lakás, Peresen pedig 1428 ház és 1485 lakás. Ez a helyzet bizonyos patriarkális családszervezetet alakít ki, bár meg kell jegyezni, hogy bizonyos időn túl a családvezetést a fiatal család, a fiatal család feje veszi át, ha a ház még különben az apja vagy esetleg a nagyapja nevén van is és az öregek benne élnek. Hatvanöthetven év felett csak akkor ura ténylegesen a háznak, a teleknek az ember, ha egyedül él benne. A fiatalokkal együttélő öreg vagy öregek évek múltán háttérbe szorulnak és a házon belül el is különülnek. A kamrából átalakított belső szoba ilyen esetekben az öregeké, vagy ha a régi ház mellé új épül, vagy a régi házat megtoldják, akkor az öregek maradnak a régiben, régi részben, és a fiatalok az újba költöznek. Azon a néhány telken, ahol sütőház is áll, az a családdal együtt élő öregek hajlékává lesz. A felszabadulás előtt ezekben a sütőházakban cselédlakás volt. Ma alig ismert az a korábban általános és gyakran emlegetett állapot, hogy a fiatalokkal együtt élő öregek valóságosan is együtt éltek a fiatalokkal és az öregek helye a kemencesut volt. Mint ahogy ma már az ellenkezője sem él, hogy tudniillik a gyerekek helye a sut, a kuckó. Az öregeknek a hátsó, udvari szobában való elhelyezése is magával hozta az úgynevezett nagyház vagyis az utcai szoba, a voltaképpen lakatlan tisztaszoba nagymértékű felszámolását. Tisztaszoba ma már csak olyan házakban van, ahol vagy csak öregek vagy csak fiatalok élnek. 284 10. kép. Hajdúhadház, Kazinczy u. 17. Kökényesi Sándorné háza. Épült 1870 körül. Vertfalú, széles kuriális ház. Újabban vakolt, a tornácvégen vakolt vakablakkal. Kontyolt, zsúpfedésű. Előkertes, kiskapuja figyelemreméltó.