A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

Ilyen helyeken azonban ragaszkodnak hozzá. Az élet nagy eseményei szorosan hozzáfűződnek a házhoz. Mindkét homoki hajdúvárosban szinte napjainkig otthon szültek az asszonyok. Ez alkalmanként a ház rendjének megváltoztatásával járt együtt. A szülést a bába az erre az alkalomra alkalmassá (például fűthetővé tett) tiszta szobában vezette le. Itt feküdt az asszony gyerekágyat, itt látogatták meg a rokonok, ismerősök, szomszédok, ide hozták a gyerekágyi ételt. Itt tartották az újszülöttet is és mutatták meg a látogatóknak. Manapság a kórházból, szülőotthonból hazajövet átmenetileg ideköltözik az asszony a csecsemővel együtt és itt fogadja rövid utánpihenésben a látogatókat. Különösen számontartják a házban történt első szülést. Dátumát feljegyezték, a családban vissza-visszatérve emlegették. A szülőházát mindenki ismeri és bizonyos tisztelettel veszi körül, ha onnan elköltözött is, beszél róla, kicsit a magáénak vallja, érzi. Csak legutóbb is, nem egy esetben előfordult, hogy kisajátítás vagy lebontás alá kerülő öreg házat azért akartak csak megtartani, mert benne születtek. A szüléshez hasonlóan a házasságkötés, a lakodalom is nagy alkalom a ház életében, akár fiús- akár lányosházról van szó. A lakodalmakat rendszerint a fiús házaknál tartják, a lakodalmat a fiú adja. A ház rendjének megváltozása a lakodalom nagyságától függ. Ha nagy lakodalmat csapnak és viszonylag kicsi a ház, akkor a lakodalom egy része házon kívül, az udvaron, a színben, sőt néha erre az alkalomra készített sátor alatt folyik le. A házból ilyenkor kihordják a bútorokat és vagy a szomszédoknál vagy a padláson helyezik el. Az egyik szobát asztalokkal rakják teli, itt zajlik le a lakodalmi vacsora és utána itt üldögélnek az az öregebb vendégek, a meghívott és a lakodalomban csak részint résztvevő előkelőségek (anyakönyvvezető, régebben a jegyző, a pap, a fiatalok volt tanítója, stb.). A másik szobát teljesen kiürítik, hogy helyet adjanak a táncolóknak. A konyha is kiköltözik ilyenkor, a múltban, amikor a középpadka még megvolt, a konyha kiköltözése csak részleges volt, mert a lakodalmi fazekakban itt főzték a csigalevest. A kiköltözött konyhát, ahol van, a nyári konyha fogadja be, ha pedig nincsen, akkor hevenyészett konyhát létesítettek erre az alkalomra. A családok az első szüléshez hasonlóan számontartják a házban történt első lakodalmat, de természetesen a többit is. Innen lakattam el a gyerekeimet mindet — mondják és 11. kép. Vámospércs, Kossuth u. 38. Balogh Sándor istállóval egybeépített háza. Épült 1870—80 között, vertfalú, végig tornácos, szegődeszkával zsúppal fedett. Az ajtó mindkét oldalán van pitvarablaka. A tornácvégen ablakkal. A tűzfalnak vízvetője nincsen, a két szellőzőluk magasan elhelyezett. 285