A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

vagy plafonja, fala, falalja vagy lába, eleje, hátulja, vége, teteje (tetőzete), haja (vagy fedele), padja vagy padlása, pad- vagy padlásfeljárója, gádora vagy gátora, tornáca, tűzfala, kéménye, bent a házban tűzhelye (mégpedig kemecéje és padkája), ajtaja, ablaka, vaklyuka vagy korsószéke, a tetőnek vagy fedélnek pedig gerince van amire serínyt (sörént) kötöznek. Ma már a hadházi és vámospércsi házak szinte kivétel nélkül háromosztatúak, azaz konyhára, szobára és kamrára tagolódnak. A kamra, azaz a harmadik helyiség itt is a szemtermelés erőteljesebbé válásakor, a földművelés kapitalisztikus fejlődésének időszakában, a múlt század végén jelent meg. A kamrák megjelenése összefüggésben van települési változásokkal is. Az ólaskertek betelepülése után az addig ott készített gabonatároló vermek megszűntek. A termést máshol, az egytelkessé vált tulajdonon, a házastelken kellett elhelyezni. Azonban a régebbi házak, különösen a kezdetlegesebb technikával készítettek, csak kétosztatúak voltak, pitarból (pitar) és szobából (ház) álltak. Az a körülmény, hogy a szobát mindkét helyen háznak is nevezik, arra enged következtetni, hogy az emlékezettel ma már el nem érhető időkben a hadházi és vámospércsi házak egyosztatúak voltak. Különösen az első világháború után tapasztalható mindkét helyen, hogy a kamrákat szobává alakították át. Ez a folyamat napjainkban felgyorsult. A korábban a kamrákban tartott tárgyakat és anyagokat részint a padláson, részint pedig az udvar építményeiben helyezték el. Itt kínálkozik alkalom annak megjegyzésére is, hogy dacára a mindkét helyen régtől folyó szőlőtermesztésnek, borgazdálkodásnak, alig találunk pincéket. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint Hadházon 2892 pincézetlen ház mellett teljesen 31, részben pedig 388 pincézett csak. Vámocspércsen 1333 pincézetlen mellett 11 egészen, 84 részben pincézett. A következőkben sorra véve a hadházi és pércsi házak részeit, azokat néhány szóval jellemezni igyekszünk. A házalapról és alapozásról már az előzőekben szóltunk. A ház alja, vagy földje, padozata általában nem burkolt. Mindkét homoki hajdúváros házainak többsége úgynevezett földes ház. Az 1960. évi népszámlálás adatai szerint Hajdúhadház 3360 lakása közül 2391-nek vertföldes a szobája és 2100-nak pedig vertföldes a konyhája. Néhány konyhát, minthogy ez a házban a bejáró he277 5. kép. Hajdúhadház, Bajcsi-Zsiliszky u. 7. Komor József házának eleje. Épült 1850 körül. Fecskerakásos, féltornácos a tornácot faoszlopok tartják. A tornác alacsonyan elkerített A baloldali házvég kanfarosan, a jobb oldali kontyoltan zsuppolt. A tetőgerincen lévő zsúp lekötése jól látszik. Az ajtó fölött füstnyílás van, a pitvarablak hiányzik.