A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

lyiség és itt folyik a házi­munka tekintélyes része is, téglával borítottak. Vámos­pércs 1485 lakása közül pe­dig 1171-nek volt 1960-ban vertföldes a szobája és 1137­nek vertföldes a konyhája. A ház földjének gondozása igen fontos feladata a csa­lád felnőtt nőtagjainak. A ház elkészültekor simára nyesett földet ledöngölik és jól megjárják, majd pedig felmázolják, vagy ahogy itt mondják lincselik. Ez azt jelenti, hogy a jól felhígított sárgafölddel, amibe lótrá­gyát is kevernek, csuhépa­maccsal bemázolják a ház földjét. Száradás után pedig száraz homokkal felhintik. A hadházi és vámospércsi ház mennyezete többféle. A padlásnélküli földház mennyezete tapasztott volt, amit lemeszeltek. A mesze­lésre meszelőfej ékkel nyomkodásos díszítést alkalmaztak más színnel. A patics­falú, a fecskerakásos falú, a vertfalú és a vályogfalú házaknál már építenek pad­lást, és ennek megfelelően a mennyezet vízszintes, a ház földjével párhuzamosan futó. A mennyezet gyalult és szorosan egymásmellé illesztett deszkákból áll, ame­lyek az általgerendákon vagy folyógerendákon felszenek. A folyógerendákat a ház közepén végigvonuló mestergerenda úgy tartja, hogy a mestergerenda és a mennye­zetdeszkák között hézag keletkezik. Ezt a hézagot különböző tárgyak (könyvek, Biblia, kalendárium, szappan, borotva, borotvatok stb.) tartására használták. Igen ritka az olyan mennyezet, ahol deszkát nem használnak és a folyógerendák közeit betapasztják, majd kimeszelik. Legújabban más helyek építkezési gyakor­latához hasonlóan, itt is erőteljesen hódít a stukatúros mennyezet. Hogy ilyent készíthessenek, annak előfeltétele a mestergerenda eltávolítása a házból. A falak­ról, illetőleg azok készítési módjairól már szóltunk. Házfalnak a föld felé eső felét falaljának nevezik. A közvetlenül a föld feletti részt pedig házlábnak, fallábnak, vagy csak röviden lábnak hívják. Belül a házlábat a fallal együtt egyszínűre, fe­hérre meszelik. Kívül azonban a házlábat 30—50 cm magasságban elhúzzák, azaz sötétszürke vagy barna, ritkábban másszínű, boltokban vásárolt földfestékkel kifestik. Egyébként a ház falai kívül is mésszel fehérre meszeltek. Csak legújab­ban, kizárólag a második világháború után tarkítják a házakat, azaz tesznek a mészbe különböző színű, leginkább barna festéket. A ház falával kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy azok döntő többségükben tapasztottak és nem vakoltak ma sem. A fecskerakásos, a vert- és a vályogfal különben sem bírja el a homokból készült vakolatot. A házfalak tapasztása igen kifinomult mindkét helyen. Az el­készült házfalat először három rétegben tapasztják be. A követlenül a falakra ke­278 5a. kép. Hajdúhadház, Bajcsy-Zsilinszky u. 7. Komor Jó­zsef házának hátulja. A padfeljáró alatt kiálló mestergeren­davég jól látszik, megtoldása a létratámaszték.

Next

/
Thumbnails
Contents