A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

borjút is, újabban inkább baromfit — vágnak, és annak vérével meghintik a ház földjét. Az állatot bent a házban vágták le, az ott döglött meg a ház földjére téve és úgy vitték onnan ki. A házban megölt állat, vagy baromfi valamilyen részét (szarvát, levágott fülét vagy farkát, körmét, a baromfinak leginkább a tollát) a ház földjében elásták. A közhiedelem szerint ezt annak reményében tették, hogy a házépítést gyorsan és szerencsésen befejezhessék, aztán pedig hogy a ház hosszú ideig álljon és a benne lakók egészségben, békességben lakhassák. Esős időben nem jó, közhiedelem szerint, elkezdeni a házépítést, s ha mégis eső jönne közbe az első napon, akkor gyorsan abba kell hagyni a munkát. Az esőben építeni kezdett ház nedves lesz, egészségtelen, mindig felveszi a föld árja, és a földje, fala tele lesz féreggel. Ha a házépítés ideje alatt villámlik, az szerencsétlenséget jelent, a ház le fog égni. Ez ellen úgy védekeznek, hogy az épülőfélben lévő ház falába (ha még csak az van kész), de inkább valamilyen fa részébe, gerendájába, vagy már beállított ajtajába, küszöbébe gyorsan, mindjárt villámlás után fejszét vágnak és bennehagyják. Sokan előre látva a vihart, már a villámlás előtt belevágják a fejszét a ház valamelyik részébe. A ház részei részben az osztottságtól, részben pedig az építési anyagtól és technikától függenek. A földház fontos része volt például a gödör, de ez egyetlen más technikával készült házfajtánál sem található meg. Ugyanígy egyedül a földháznál ismeretes a gádor (gátőr) is, ami eredetileg a földházba való lejáratot, illetőleg az annak védelmére épített kis falrészt, szárnyékot, később pedig a kétosztatú földház első helyiségét, azt, amelyikbe a lejárat nyílt, jelentette. A paticsból készült tűzfalakat azonban csak egyik, a külső oldalukon tapasztják be, s azt mondják, hogy azok a padlás felé szőrös oldalukkal néznek.

75 A paticsház már lehet kanfaros tetőzetű is. Mindkét helységben található még kanfaros tetőzetű ház, azonban ma már a jellegzetes fedésmód, függetlenül a fedőanyagtól, a kiskontyos. így fednek a legújabb házakon is cseréppel, palával, amennyiben nem sátortetőről van szó. Egyébként a hajdúhadházi és vámospércsi házaknak a következő részei vannak: alapja, vagy fundamentuma, alja vagy földje, mennyezete 4/b kép. Vámospércs, Rákóczi u. 12. Lovas József házának alaprajza. Háromosztatú. 75 Szathmáry László: A magyar ház készítése és alkatrészei (Hajdúhadházon) 1933. Kézirat a Debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában: V. 30/5. 276