A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

családról pedig (János, Sándor, Gábor, Lajos) ugyancsak elismerően emlékeznek meg. Az ács Bácsi családhoz hasonlóan a nádazással is családok foglalkoztak. Hadházon keresett nádazók voltak a Csapók (a Csapó család tagjai) valamint a Kozákok (a Kozák család tagjai). A kútépítési a múlt század 88—90-es éveitől kezdődően nem igen maguk végezték a lakosok, hanem kutasokra bízták. Tinkó János kútásót mindmáig elismeréssel emlegetik. Sorés András kútásó még él, hozzá hasonlóan sokszor veszik igénybe Lakatos Ádám cigány kútásót is. Vámospércsen a fáziseltolódásból következően a legutóbbi ideig is inkább maguk építik a házakat a lakosok, mint Hadházon. Hadházon és Vámospércsen a házépítéshez szegényes hiedelemvilág és kevés szokás kapcsolódik. Mindkét helyen pénzt tettek és tesznek ma is az épülő falba. A hiedelem szerint azért, hogy jobban megálljon, de sokak véleménye szerint azért, hogy majd, amikor a ház lebontásra kerül, a falában talált pénzről meg lehessen állapítani építésének időpontját. Amikor a ház elkészült, de még nem költöztek bele, sőt a ház földjének elkészítése, falainak kimeszelése is hátra van, valamilyen állatot — régebben disznót, birkát, sőt 4. kép. Vámospércs, Rákóczi u. 12. Lovas József házának eleje. Épült 1860—70 között. Fecskerakásos, zsuppolt, kanfaros fedésű. Ajtaján veréce, ajtajától balra pitvarablak. 4/a kép. Vámospércs, Rákóczi u. 12.Lovas József házának vége. Ketablakos, előkertes, hasítvány kerítéses. A képen a zsúpp szélét leszorító ág jól látható. 18»' 275