A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

hajdútelepek földrajzi adottságain alapszik. Nagy körvonalakban érintettem már ezt a hajdúböszörményi népi építkezésről szóló tanulmányomban is.

7 Röviden összegezve, kutatásaim során arra a megállapításra jutottam, hogy lényeges különbség van az úgynevezett fekete földi (feketefödi) és a homoki (homoki) hajdútelepek népi építkezése között. A fekete földi hajdútelepek (Szoboszló, Böszörmény, Nánás) népi építkezésében polgár- és parasztházakat, a homokiakban (Hajdúhadház, röviden Hadház és Vámospércs, röviden Peres, illetőleg Hatház és Pírcs) pedig nemesi- és jobbágy- vagy cselédházakat találhatunk. A fekete földi hajdútelepek népi építkezésére nagy hatással volt Debrecen építkezése és jelentős mértékben hasonlít az ugyancsak kötött talajon álló nagykunsági városok építkezésére. A polgárházak majd mindenben megfelelnek a cívisházaknak.

8 Ezzel szemben a homoki hajdútelepek népi építkezésére csak kis mértékben hatott Debrecen, azok inkább a Nyírség építkezésével állanak rokonságban és amennyiben nagyobb települések, városok hatását keressük bennük, azok inkább Nagykálló, Nagykároly, Szatmár, sőt Nagyvárad és csak kisebb mértékben Nyíregyháza hatásai. Nyíregyháza csekély hatását az magyarázza, hogy mindössze kétszáz éves múltra tekinthet vissza és számottevő központtá csak száz éve fejlődött. Ha távolabbi hatásokat is keresünk, akkor a Tiszahát, az Ung, a Latorca-vidék építkezésére kell inkább gondolnunk.

9 Ezeknek a hatásoknak a keveredése nagyszerűen szemlélhető különben az erősen átmeneti jellegű Hajdúdorogon. Dorog kevertsége földrajzilag is magyarázható, mert a fekete föld és a homok határán van, de magyarázható társadalmi viszonyaival is, a nagyméretű nyírségi, ungvidéki beköltözéssel. Magyarázattal szolgálhat az is, hogy Márton Béla Hajdúdorogot is a Nyírséghez számítja.

10 A fekete földi és a homoki hajdútelepek építkezése közti különbséget, mint ahogy már mondtam is, elsősorban a földrajzi adottságok hozták létre. Ezt természetes is, hiszen köztudott dolog, hogy minél kezdetlegesebb egy társadalom, annál inkább függ a földrajzi- fizikai körülményektől, a környezettől. Ez a függőség igen nagymértékben tükröződik az építkezésben, a lakásban. A Hajdúság erős néprajzi indítékú, méltatlanul elfelejtődő írója, Móricz Pál, szépen kifejtette ezt a tételt az irodalom eszközeivel anélkül, hogy a földrajzi tényezőkre, az azokon kialakult gazdasági viszonyokra és az azokkal szoros kapcsolatban álló társadalmikulturális fejlettségről szólt volna. Azt írta, hogy „gyönge kis pompánk vala még akkoriban minekünk. .. kőből, téglából alig építkezett valaki. Az elsőbbek vályogból, kevés tégla alappal építették házaikat. Az alacsonyabb rendeknek elég megfelelő volt a földbe vájt, ágasokra rakott kunyhó is, melyben ember, barom együtt lakott".

11 Ez az általánosítható, minden hajdútelepre vonatkoztatható kép a már ismertetett tagolódásnak, földrajzi különbözőségnek megfelelően elsősorban építőanyagban jelentkezik. Bátky Zsigmond, a magyar ház, a népi építkezés kiemelkedő kutatója, igen helyesen, több más szempont mellett építőanyag szerint is osztályozni kívánta népi építkezésünket.

12 Sajnos, elgondolását nem tudta 7 Dankó I.: Hajdúböszörmény népi építkezése i. m. 357. 8 Ecsedi István: A debreceni népi építkezés. Néprajzi Értesítő 13. 157—194. 9 Deák Geyza: Az ungvármegyei „Tiszahát" népi építkezése és művészete. Néprajzi Értesítő 11. 185—199. 10 Márton Béla: A Nyírség helységei. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Albizottságának Kiadványai. A Nyírség-kutató Bizottság Dolgozatai I. (Debrecen, 1929) 35—6. 11 Móricz Pál: Szabad hajdúk. Hely és év n. (Szeged, 1900). Daróczi hadnagy leányai. 1. 12 Bátky Zsigmond: Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és Ember I. (1921) 35—51. 256