A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

mediterrán vidéken is előfordulnak, ahol használatuk már a rómaiak idején ismert volt. Nem fogadható el az a vélemény, hogy ezek a balkáni szláv szabadba épített kúpalakú kemencék a házból klimatikus okokból kitelepített ősi szláv kemencék (pec) utódai, amelyekhez új szokások (közös használat) járultak. A k-k Európa különböző vidékén (Olasz-, Franciaország, Pyreneusok, Svájc, Bulgária, Szerbia stb.) is használatosak. A németeknél és angolszászoknál már a középkorban ismerték a sütőházakba (ófn., kfn. bachus, angsz. baec-ern) épített k-t. A szepesi szászoknál tűzbiztonsági okokból épültek k-k, amelyeket csak meghatározott időben fűtöttek be s a lakosság megfelelő sorrend szerint sütötte benne a kenyerét. Ujabban azok a /c-k, amelyeket a nagyobb uradalmakban a cselédasszonyok, a summások részére építettek. NÉrt. 1905 186—188 (Timkó), Ethn. 1936 190—193 (Gunda), Herman 1898 697, Heyne 1899—1903 II 268, Haberlandt 1926 432—433, Gréb 1932 234, Weiss 1959 122, Schier 1966

2 215. Mancsozás. Ama társas labdajátékok egyik formája, amelyhez legalább négy játékos szükséges. Nógrádban a játéknak az a lényege, hogy a két csoportra oszlott játszók közül az egyik alcsoport adogatója 3—6 m magasra dobja a mancsot 'fagolyó', amelyet a másik csoport soronlévő ütőjenek a golyó után dobott mancsozó bottal el kell találnia. A messzire elrepült mancsot az adogató párjának, a hajigálónak be kell dobnia a métára, (vagy begurítani a kulinak nevezett gödörbe). Az ütő a mancsozó botja után fut s azzal igyekszik elérni a métát. Ha a hajigáló előbb bedobja a mancsot a métára mielőtt az ütő a mancsozó boítal odaér, akkor az első ütő kivan. Hasonlóan kivan az ütő, ha nem találja el a mancsozó bottal a mancsot. A kivan azt jelenti, hogy a második üíokövetkezik. Ha a második, harmadik ütő nem tud eleget tenni a Mancsozó, Órhalom, Nógrád m. fenti játékszabályoknak, akkor a két csoport helyet cserél a játékban. A mancsozó bot égetett díszítésű 'szócsőforma' dorong. A talpába fúrt s fadugóval ügyesen elzárt lyukban sörét van a csörgés kedvéért. A m böjti játék s fiúk-leányok vegyesen játsszák. A legény díszes mancsozó ooítal ajándékozhatja meg a leányt. A m-t a nógrádi, hevesi, gömöri palócoktól ismerjük. A Regélő (1837) szerint a nyitrai Pográny vidékén hasonló játék a tekézés. A mátyusföldi gulajsza is a m i6* 243