A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

meteknél, a Pyreneusokban, a Kaukázusban is ismeretesek. Az archeológiai leletek szerint az ilyen i a Bánátban s Jugoszlávia más vidékein, Olaszországban már a bronz- és vaskorban használatban volt, de variánsaik más prehisztorikus kultúrákban (péceli, lausitzi kultúra) is előfordulnak. Az i eredetileg valamilyen kultikus célt szolgált. Erre utal, hogy a prehisztorikus i-ak fogója gyakran állatalakú. Néger-Afrikában (Nigéria: Benin, Lagos) is gyakoriak a kettős edények s az áldozati ételeket szolgálják fel bennük. Ethn. 1945 18—23 (Mozsolics), Lang 1927 153, Meyerowitz 1940 15, Schmidt-Riedl 1955 20, GarasaninM., D., 1956 12. Kástu. Alsó-Orség, Göcsej és Hetes jellegzetes •* kamarája, amelyről az első részletes leírás 1818-ból maradt fenn. Rendszerint az udvaron kívül álló egyosztatú, boronafalú, gyakran egyemeletes ablaktalan épület. Élelmiszer, gabona, gazdasági szerszámok tartására szolgál. А к a gazda faragókamrája is. Cserépzsindely es, szalmás tetőzetük nyerges vagy sátoros. А к alá gyakran vermet, pincét mélyítettek. Elöl nyitott - szín is épülhet mellé. Az alsóőrségi A;-k padlásán (kástuhiel, héla) len szárad, gyümölcs aszalódik. Az emeleti rész előtt tornác (ürög, kástupitar, Alsó-Orség) fut végig. A k-t a gazdák, parasztácsok készítették. A nagyobb fc-ba a környező szomszédok összehordtak a húst és a k-t közösen használták. A A>ba csak a gazdának és a gazdasszonynak volt szabad bejárata. Engedelmük nélkül más családtagok oda nem léphettek be. A kástu a hasonló jelentésű szlovén kasca, kasta átvétele. A /e-val azonos jelentésben használatos kastel, kásti, kástil, kastyé etimológiailag más szó (a hozzánk német közvetítéssel került kastély 'főúri lak' alaki, illetőleg jelentésbeli módosulata). A Délnyugat-Dunántúlon keveredés ment végbe a más-más forrásból származó kástu és a kastel, kásti, stb. Kástu. Göcsej elnevezések között. A fc-nak megfelelő kamarák Burgenlandban, Stájerországban, Szlovénia német és szlovén területein fordulnak elő. A magyar és a Keleti Alpesek előterének k-i nemcsak földrajzilag függenek össze, hanem közös eredetűek is. TESz., Gönczi 1914 136—137, 464—466, Ethn. 1917 104 (Mészöly), Kardos 1943 219—221, Dömötör 1960 76—77, Tóth 1961 135, 138, Geramb 1926 20, Haberlandt 1953 I 83, 89, Novak 1960 122. Konvergencia a különböző kultúrákban az elemek és komplexumok egymástól független, hasonló, gyakran azonosnak tűnő alakulása. Ilyen esetekben a hasonlóságok és azonosságok között semmiféle történeti kapcsolat nincsen. A k-t a természeti, gazdasági, társadalmi viszonyok, a psychikai adottságok s ezek kölcsönhatásai hozzák létre. Két vagy több konvergensen alakuló elemnek közös vagy eltérő lehet az eredete. A konvergens fejlődés következtében létrejött hasonlóságok 16 Déri Múzeum évkönyve 241