A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

Hagyásfa. Zempléni hegyek bárki lefoglalhatja. На а Л a gazda szántóföldjén áll, akkor gyümölcse a föld tulajdonosáé, de az utas zavartalanul szedhet a termésből. А Л-к a Kárpátok szlovák, román, ukrán lakosainál is ismeretesek. Kaukázusban, Turkesztánban az erdőirtók egyes fákat szintén megkímélnek, helyben hagynak s az ilyen Л-к a szántóföldeken a települések közelében tovább teremnek, esetleg települések élőhelyei lesznek. A h, a vad gyümölcsfákra tett tulaj donjegy tulajdonképpen a gyümölcstermesztés kezdetét jelzi, a mesterséges kiválogatás egyik formája. Rapaics 1940 29, Fél 1944 49, AE. 1962 431-433 (Gunda), Gunda 1966 20, Ikvai 1967 31. - Gyűjtögető gazdálkodás. Hajítófa. Mindkét végén kihegyezett kb. 65 cm hosszú, 5 cm átmérőjű keményfa karó. Végeit esetleg tűzben megpörkölték, hogy tartósabb legyen. A kiskunsági pásztorok 5—6 h-t (cüvek, hajítófa, karó, nyárs) kötélhurokban hordtak a vállukon. Verekedésnél a h-t egyik végénél fogva egymásra hajították, egymást megcüvekelték, támadó ebekre, farkasokra vetették. A kis- és nagykunsági pásztorok a századfordulón még használták a h-t. A Nagy234