A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

f Gyalom. Bodrogköz A gy az oroszoknál, a finneknél, a különböző török népeknél használatos, de a gy-mal egyező hálókat ismernek a németek, a franciák is. A. gy keleti elterjedése, valamint a gyalom terminológia honfoglalás előtti török eredete alapján Jankó J. azon a véleményen van, hogy ezt a hálót Dél-Oroszországban a törökök révén ismertük meg. A gy használata arra utal, hogy a honfoglalás előtti magyarság ismerte a szervezett, közös munkát. •» Öregháló, Jégalatti halászat. Herman 1887 286—302, Munkácsi 1893 34—40, Jankó 1900 303—314, Takáts 1928 208—209, 229, Ecsedi 1934 82—85, Sirelius 1934 111—116. Hagyásfa. Erdőirtás alkalmával a hasznos gyümölcsöt termő fákat (vadalma, vadkörte, berkenye, som, szelíd gesztenye, mogyoró stb.) meghagyják s ezek a szántóföldeken, legelőkön, utak mentén, mezsgyéken tovább teremnek. A Ä-kat a napfény jobban éri, más fák nem nyomják el őket, a lombjuk alatti földet a pihenő állat megtrágyázza, törzsüket simára dörzsöli s így a kártevő rovarok elpusztulnak. Mindezek következtében a h termése élvezhetőbb lesz, mint azoknak a vad fáknak a gyümölcse, amelyek a sűrű erdőben növekednek. A h gyümölcsét rendszeresen összegyűjtik. A Dunántúlon, a palócoknál, a Zempléni hegyekben és a Székelyföldön főleg a legelőkön nagy számban találunk ilyen Л-kat. Gyakran még a falusi kertekben is meghagynak egy-egy h-t. A hasznos gyümölcsöt termő erdei fák kivágását a XVII— XVIII. sz>ban a székely falutörvények tiltották is. A Ä-khoz különböző jogszokások fűződnek. A Hargita hegységben, aki bő termést hozó vadalma vagy vadkörte fát talál, de a gyümölcs még éretlen, a fa törzsét ágakkal, szalma- vagy szénakötéllel körülköti, a fa tövéhez kőhalmocskát rak s ezzel jelzi, hogy a termés le van foglalva. Idegen utasok, vándor juhászok, borvizesek, fazekasok a szokásjog alapján azonban szabadon szedhetnek egy keveset a megjelölt fák gyümölcséből. A Kisalföldön a falu közös legelőjén álló vadkörte fákra ki-ki rávési a maga tulaj donjegyét s ezzel jelzi, hogy igényt tart a fa gyümölcsére, de magát a fát nem vághatja ki. А Д-га tett - tulajdonjegy csak a gyümölcs leszedéséig védi a fát, a következő évi termést 233