A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

Disznójármok. Gyimesi szoros. mesi - csángók ismerik. Szórványosan előfordul az erdélyi románoknál. Használják a d-t a svédek, dánok, finnek, észtek, lettek, az abcházok (Kaukázus), a szerbek, az olaszok is. A d-hoz hasonló eszközt tesznek a svájci Alpesekben a kecskék nyakára. A Kárpátokban, ahol a d-t alkalmazzák jellegzetes ősi sertésfajtát is tenyésztenek. Említi a d-t Panait Istrati románfrancia író a havasalföldi népéletet bemutató regényeiben. MNépr. II

2 99 (Györffy), Gunda 1956 88 Stebler 1903 458, Bielenstein 1907—1918 II, 569, Marminen 1931-1933 II 163, Szabó 1970 141—152. Ecsedi István (Debrecen, 1885. szept. 29. — Debrecen, 1936. máj. 19.). Középiskolai tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban, az egyetemet Budapesten végezte, ahol doktori szigorlatot tett fizikai földrajzból, csillagászatból és történelemből (1908), majd földrajzból és történelemből tanári oklevelet szerzett. Doktori értekezése 1908-ban A Hortobágy-puszta természeti viszonyai, tekintettel a mezőgazdaságra címmel Szegeden jelent meg, ahol 1908—1909-ben, mint óraadó tanár működött. Szegeden Tömörkény István és Móricz Pál hatása alá került. Két évi katonáskodás után 1911-ben már a debreceni Kollégium Református tanítóképzőjének tanára és 1912-től a Városi Múzeum tiszteletbeli őre. Ettől az időtől kezdve munkássága a tanítóképző és a múzeum között oszlik meg, de részt vesz a különböző tudományos társaságok munkájában, tankönyveket ír s hírlapírói tevékenységet is kifejt. 1925-ben a debre" ceni egyetemen Magyarország föld- és néprajz c. tárgykörből magántanárrá habilitálják. 1929-től haláláig a Déri 229