A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

rasztudvar díszmadara volt, viselkedéséből az időjárásra következtettek, hangos krúgatásukkal az idegent jelezték. Szakái L. a múlt század népies poétája Czimbalom c. kötetében így verselte meg a szielíd darut: Udvaromban szelídített daru, Hosszú nyaka, termete is karcsú, Hát a tolla, hát a tolla milyen? Kékes hamvas, másnak nincsen ilyen A néphagyomány megőrizte annak az emlékét, hogy az alföldi várfalakon azért tartották a szelíd darucsapatot, hogy az éjszaka leple alatt közeledő ellenséget észrevegyék. Már 1433-ból említik, hogy a szegedi piacon sok a daru és a túzok s ezeknek a madaraknak DarutoJlárus portékája. Hortobágy a húsát eszik is. A hortobágyi pásztorok a d-hús fogyasztásáról ma is tudnak, a madár lábszárcsontjából árat, pipaszurkálót, acél-, kova- és bicskatartóikra gyűrű alakú díszt készítenek. Jánoshalmán d-csontból készült avarkori kettős sípot találtak. A darutollat — leginkább kalapjuk baloldalán — a legújabb időkig a pásztorok viselték. A tiszántúli vásárok jellegzetes alakja volt a darutoll árus, aki deszkalapba tűzdelve árulta portékáját. A Hortobágyon a vedlő, összefagyott szárnyú darut és túzokot lóhátról - karikás ostorral, - pányvával fogták el. A sárréti néphagyomány a d-val kapcsolatban megőrzött Ibikus-motívumokat (a darvak a gyilkost követik) is. A - táltos anyja lehetett d, felnevelhették a táltost a darvak, sasok, d- vagy sastoll at hordott a táltos a vállán. A táltos és a d ilyen kapcsolata valószínű, hogy a •* totemizmus emléke. Szelíd darut tartottak az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak. Később megemlékeznek a szelíd d-ról India moghul uralkodói, a kínai források. A daruhús fogyasztásáról az ókori görögök, rómaiak idejéből, majd a Balearokról, Franciaországból van tudomásunk. Egyik novellájában Anatole France is ír a peretolai darupecsenyéről, őrszemként tartják udvarukban a darut a dobrudzsai tatárok. Ismerik a daru szelídítését a congareeindiánok (California). A kószáló állatok és emberek jelzésére a délamerikai indiánok Psophia, Chauna, Crax, Mitu és más specieseket tartanak szelíden kunyhójuk körül. Somlyódy 1914, Takáts 1917 III 74—92, Hankó 1933 245—250, Szűcs 1942 76—85, NK. 1957 156—161 (K. Kovács), Gunda 1963 a 45—56, Gunda 1969, Erkes 1942 18, Gilmore 1950 346, 395—396, Wissler 1950 28, Zeuner 1963 474. Disznójárom. Három- vagy négyszögletű fakeret, amelyet az őrizetlenül legelő sertés nyakába tesznek, hogy a burgonyát s más veteményt védő kerítésen át ne hatoljon. A magyar ethnikai csoportok körében csak a gyi228