A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

Debreceni Területi Bizottság fogta össze. Az akkori titkár júniusban előterjesztett jelentése állapította meg, hogy a politikai életben egyes helyeken baloldali túlzások mutatkoztak, de azok „elsősorban a pártokhoz való viszony kérdésében jutottak kifejezésre". Egyúttal megemlítette a jelentés, hogy a járási bizottságokat megerősítették, miközben „Bihar megyébe is két jó elvtársat irányítottunk."

2 1945 nyarától kezdve szorosabbá válhattak a kapcsolatok a járások, községek és a megyei, illetve Területi Titkárság között; ennek megfelelően jobban érvényesülhetett a Párt központilag kidolgozott irányvonala, jobban kifejezésre jutott a tömegekkel való erőteljesebb kapcsolat, bár még 1945 nyarán sem értették meg a dolgozó tömegek a demokratikus átalakulás minden célkitűzését.

22 A népfrontpolitika A politikai helyzet megszilárdításának és a munkás-paraszt forradalmi diktatúrának a népi demokrácia rendszerében kezdettől fogva egyik döntő eszköze volt a tömegkapcsolatok elmélyítése. A munkáshatalom végleges győzelme ezzel szorosan összefüggött. A felszabadulás körülményei által megváltoztak a tömegek megnyerésének feltételei is. A két munkáspárt közötti „összekötő bizottság" 1944. okt. 10-én hozott határozata még inkább hozzájárult a népfront elveinek és módszereinek tisztázásához.

23 A néptömegek elképzelései spontánul felszínre törtek; ezek egymásnak nem egyszer teljesen ellentmondottak. Sokan azonnali proletárdiktatúrát akartak abban a reményben, hogy most már itt van a szocializmus küszöbe, csak simán át kell rajta lépni. Nincs kizárva, hogy Bihar megye új főispánja már korábban ismerte a különböző határozatokat, hiszen a felszabadulás előtt is résztvett az illegális kommunista mozgalomban. Feltehető az is, hogy a népfrontpolitika feladatkörével, lehetőségeivel, távlataival és reális kiindulásával tisztában volt. Ennek alapján születhettek meg a korábban ismertetett rendelkezései a jobboldali pártszervezkedés ellen irányuló tendenciával. Valószínűleg ez lehetett az oka annak is, hogy mindjárt a felszabadulást követő hetekben, 1944 november elején, egy olyan szervezet megalakulását segítette elő, amely kezdetben szociáldemokrata irányítás alatt állt, de a kevésszámú kommunista vezető ennek ellenére helyes politikai egyensúlyt tudott tartani benne. Ez a szervezet a Berettyóújfaluban megalakult „Magyar Népi Demokratikus Párt" volt. A szervezet megalakulásának pontos dátuma ismeretlen, de 1944. november 24-án már kétségtelenül működött. Az akkor kelt jegyzőkönyve korábbi határozatokra utalt. Felmerülhet a kérdés, vajon a különböző szervezetek rendjében milyen helyzetet foglal el a MNDP ? Pártközi blokknak semmiképpen sem nevezhető, mert akkor még nem épültek ki a pártok önálló szervezetei; önálló pártalakulásnak még kevésbé mondható, mert a tagok sorában később különböző pártokhoz tartozó személyek vannak. Sajnos, e szervezet életének bemutatásához nem áll sok adat rendelkezésre. A tagok politikai hovatartozását vizsgálva megállapítható, hogy a vezetők nagy 21 Határozatok 225, 233. 22 Vö. Szabó: Felszabadulás 69. és Szabó: Problémák 146. Szerinte a MKP 1945 tavaszán, és nyarán „túlbecsülte tömegbefolyását." 23 Korom: Népidem. 1958. 23. 208