A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

része később a SZDP-ben helyezkedett el. Az ismert nevek alapján rögzíthető, hogy a „Front" bizonyos értelemben a régi SZDP-nek szélesebb körű továbbfejlesztése volt, kommunista tagokkal kiszélesítve. Ismeretlen annak oka, miért nevezte magát hol „párt"-nak, hol „front"-nak; feltehetőleg azért, mert a nemzeti bizottságok megalakulása előtt a szegedi nagygyűlés szellemében Bihar megyében összefogni kívánta a különböző baloldali tömörüléseket. Ilyen módon kezdetben és átmenetileg a későbbi nemzeti bizottságok funkciójának egy részét ellátta. Talán ez teszi érthetővé, hogy a nemzeti bizottságok szilárdabb szervezeti formájának életrekelte után már fölöslegessé vált. A „Demokratikus Párt" munkáját a baloldali erők szellemének irányvonalában folytatták. Hatásköre sokrétű volt: közigazgatási ügyekre is kiterjedő javaslatokat terjesztett elő személyi, hivatalszervezési, anyagi kérdésekben, közmunkaügy, közellátás és más vonatkozásokban. Ugyanakkor az egész megye területén szervezte a hasonló típusú tömörüléseket; falugyűléseket tartott, amelyek megválasztották a községi közigazgatás új tisztikarát, majd a megválasztott személyek névsorát a főispán elé terjesztették kinevezés végett. A helyzet december folyamán megváltozott, amikor Szegeden és Debrecenben a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front felhívására megalakultak a nemzeti bizottságok. Debrecen után a „Nyugat-Bihar vm-i Nemzeti Bizottság" is megalakult december 10-e körül, amelynek tagjai a már működő demokratikus pártok küldöttei voltak. A Nemzeti Bizottság megalakulása nem szüntette meg azonnal a november 23-a óta működő „Demokratikus Front" szervezetét, de kihatott annak tevékenységére és összetételére. A „Front" elnevezése december 10-e után „Bihar megyei Magyar Népi Demokratikus Front" lett.

25 De e mögött a név mögött már csak formális keret húzódott meg, a szervezetnek funkciója nem volt, majd rendeleti úton történt feloszlatás nélkül fokozatosan elsorvadt. Felvetődhetne az a kérdés, vajon milyen kapcsolat volt a Debrecenben november 29-én „Demokratikus Pártok Bizottsága" néven létrejött tömörülés

26 és a Bihar megyében működött társadalmi szervezet között ? E kérdés mélyebben megvizsgálandó volna, mert tisztázása arra adna lehetőséget, hogy a megyék egymással való kapcsolatát tanulmányozhassuk. Ezzel a felszabadult országrészek együttműködésére tudnánk világosabb fényt deríteni. A bihari Népi Demokratikus Párt nem töltött be államhatalmi szerepet, mint korábban gondolták. De az kétségtelen, hogy minden kérdésben meghallgatásra talált december 10-e előtt. Az első hetekben kifejezésre juttatta az országos méretekben már korábban megfogalmazott politikai programot és annak szellemében törekedett saját álláspontját kialakítani. Megszűnésekor kiáltványnyal fordult a megye lakosságához, melynek záróakkordja buzdító és lelkesítő volt: „Fegyverrel a németek és csatlósaik ellen!"

27 Ezzel a felhívással csatlakozott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front táborához. Végső elemzésként azt a feltevést juttathatjuk kifejezésre, hogy az említett Magyar Népi Demokratikus Párt 1944. november 20-december 10 között lénye24 DÁL. Levelezés 1944. nov. 23. és nov. 25. Vö. Fehér: Bihar 188—189. amely pártjellegűnek tartja a szervezetet. 25 Fehér Bihar 189. 26 Lásd Varga Zoltán: Debrecen felszabadulás utáni politikai életének néhány kérdése (Ezentúl—Varga: Felszabadulás) Alföld, 1956. évf. 1—3. és 5. sz. az utalás az 1956. évf. 69—70. 27 DAL. Levelezés 1944 dec. 10 és lásd Fehér: Bihar 190. szerinte államhatalmi szerepet töltött be. 14 Déri Múzeum évkönyve 209