A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

ellátási célokra. De még elkeseredettebben szögezte le N. Pozsár Gyula, hogy „a kormánynál úgy megy minden, mint a múltban volt"; a közellátási felügyelő, Daróczy Pál pedig arról szólt, hogy ,,. . . vidéken burjánzik a reakció . . ."

13 Világosan felismerhető, hogy a népi demokratikus fejlődés sehol sem járt sima úton, amikor a MKP a haladás érdekében igyekezett tömöríteni a népfrontpolitika rendjében mindazokat, akik a fasizmus maradványait le akarták rázni, hogy továbbmenjenek a forradalmi úton a szocializmus irányában. Erről az útról menetközben már sok korábbi szövetséges lemaradt. A pártszervezésről Bármilyen volt az ország általános helyzete, bárhogyan alakult a hatalom jellege a különböző mozzanatok előtérbe kerülésének időszakában, az igazság kétségtelenül az, hogy a kezdeményezések megvalósításának szervezője, a haladás rugója Bihar megyében is a MKP volt. Közismert, hogy a MKP társadalmi és gazdasági politikájának irányvonalai már a felszabadulás előtt kidolgozásra kerültek különböző párthatórozatokban, tudott az is, hogy 1944. szeptember 12-én jelent meg a MKP röpirata ,,az újjáalakulásról", amely az antifasiszta kiállás mellett a munkás-paraszt szövetség létrehozását tekintette egyik feladatának. Valamivel később megalakultak egyes alapszervezetek, amelyeknek politikai programja a marxizmus—leninizmus alapján állt, még ha helyenként torzulások mutatkoztak is. A felszabadulás után sok helyen azonnal hozzáfogtak a pártszervezéshez, s többek között Debrecenben már néhány nap múlva — október 25-én, visszaemlékezések szerint 22-én — központi jellegű és irányító szerepet betöltő pártszervezet alakult, amely Bihar megyére is kiterjedő hatósugárral fejtette ki tevékenységét.

14 Ezek a pártszervezetek a felszabadulás időpontjában az egyetlen szervezett erőt képviselték. Sajnos, írott források, vagy visszaemlékezések hiányában nincs tudomásunk arról, hogy Bihar megye községeiben mikor alakultak meg a kommunista pártszervezetek; a későbbiek folyamán egyes szórványos adatokra utalunk. Feltevésünk szerint inkább kommunista érzésű személyek forradalmi csoportjairól, vagy ha úgy tetszik: pártsejtekről lehetett szó 1944. október—november hónapokban, nem pedig szervezet szerint működő pártalakulásokról. De ezek a csoportok összetartó erőt képviseltek, voltak elgondolásaik, mertek cselekedni, s ha néha tévedtek is, szándékuk mindenesetre tiszta volt: a proletárérdekek előbbrevitele, a munkás-paraszt szövetség összekovácsolása, a fasizmus megsemmisítése egy-egy község területén. Ezek miatt az okok miatt természetesnek tűnik, hogy az említett pártcsoportok vezették az élet megindulásának harcát.

15 Abban, hogy nem mindenkor érték el a kívánt eredményt, több összetevő mozzanat játszott szerepet. 13 DAL. Berettyóújfalui NB jkv. 1945 márc. 12. Lásd még Szabó Problémák 143. és и.о. Felszabadulás 65., valamint Borsi Emil: A MKP harca a szegényparasztság megszervezéért 1945 második felétől 1946 végéig. PTK 1961. évf. 1. sz. 12. 14 Szabó: Pártszervek 79. 15 Az erőfeszítésekre lásd Rácz Béla—Strassenreiter Erzsébet: Húsz évvel ezelőtt történt. Társad. Szemle 1965. jan. 46—48. A visszavonuló fasiszta hadsereg részéről felmerült politikai nyomásra és pusztításra lásd Komoróczy György—Bernáth László: Tények éa adatok Hajdú-Bihar megye történetéhez a felszabadulástól a hároméves terv befejezéséig (Debr. 1955.). 205