A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)
választáskor vagy ez előtt kik voltak a Független Kisgazdapárt és SZDP legértékesebb emberei ?" Ennek megállapítása után közülük 2—2 személyt küldjön az elöljáróság a berettyóújfalui Demokratikus Front helyiségébe. 10 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai közé választott 230 képviselőből Bihar megyére 17 személy esett Berettyóújfalu, Hosszúpályi, Derecske, Sarkad, Kornádi, Biharnagybajom, Nagyléta, Pocsaj községekből. A képviselők között 6 a MKP, 9 a FKGP, 1 a Demokrata Párt tagja, míg 1 pártonkívüli volt. Az osztályösszetétel szempontjából: 10 kisbirtokos és földműves (így!), 2 kisiparos, 4 értelmiségi, 1 tőkés. Az akkori helyzetben ez érthető! 11 Ezek az események hazánk nemzetközi helyzetére éppúgy kihatottak, mint ahogyan befolyásolták a további felszabadításért folytatott hadműveleteket. Bihar megye akkor már távolabb esett a harcok szinterétől; ebből következik, hogy itt korábban kezdtek formálódni azok az állampolitikai elvek, s nyomukban a gyakorlati utak, melyek a Dunántúlon csak később jelentkeztek. A tömegek spontán kezdeményezésére létrejöttek a népi hatalom egyes szervezetei, amelyek a központi államhatalom i'órumainak hiányában maguk döntöttek az adott kérdések fölött. Ez a körülmény sok ellentmondást dobott felszínre, hiszen a vezetők: a helyi hatalom önkormányzati képviselői az állampolitikai feladatok megoldásában tájékozatlanok voltak az 1044/1945. év fordulójának idején. A szakirodalom egyöntetűen megállapította, hogy a felszabadulás után lényegében új hatalmi viszonyok jöttek létre, 12 amelyek eleinte helyi vonatkozásban érvényesültek. Az újban rejlő változások lényege: a forradalmi célok forradalmi módszerrel történő megvalósításának szándéka volt. Az új célok irányában kifejlődő átalakulást az osztályharc folyamatosan növekvő hevessége kísérte, aminek egyik következménye volt, hogy amikor a burzsoázia 1945 tavaszán szervezni kezdte erőit, mind a pártokban, mind a néphatalmi szervezetekben egyidejűleg saját képviselőit állította előtérbe. A felszabadulás perceiben a baloldali szervezetek lépésről-lépésre harcoltak az eredményekért, de azoknak megszilárdítása kemény csapást követelt. Ezt a folyamatos küzdelmet Bihar megye rendőrfőnöke (Csikós János) 1945. március 12-én érzékeltette, amikor az egyik tárgyalás során megjegyezte, hogy „demokratikus Magyarországot és hadsereget akartunk, sajnálattal kell, hogy megállapítsam, valami nincs rendjén, . . . indítsunk nyílt harcot a honvédelmi miniszter ellen..." Ugyanezen a gyűlésen egy másik hozzászóló (Gulyás Mihály) arról beszélt, hogy a földbirtokosok nem engedik meg a termények elszállítását köz10 Uo. 146/1944. 11 Révész Imre: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása Debrecenben. Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből (Bp. 1955) 143, 145. lásd még Fehér András: A Bihar megyei nemzeti bizottságok szerepe a népi demokratikus forradalomban. (Ezentúl — Fehér, Bihar) Acta Univ. Debr. . . . 1961, VII. 1. sz. 191. Pontos személyi adatokat közölnek Paál Job—Radó Antal: A debreceni feltámadás (Debr., 1947) című munkájukban, 19. és köv. Lásd még Felszabadulás 202—204. A kérdést kifejti Laczkó Miklós: La naissance de la democratic populaire hongroise. (Ezentúl—Laczkó, Democratic) 1944/1946. Acta Historica, 1960. VII., Bpest, 12. stb. 12 Vö. Szabó: Problémák i. m. 139, 141 old. A kérdés világos kifejtése olvasható Berend T. Iván—Szakács Sándor: Hozzászólás a népi demokratikus forradalom jellegéről folyó vitához (Ezentúl: Vita) c. tanulmányában. Ptk. 1964. évf. 3. sz. 210. A fejlődésben jelentkező szakaszok körüli viták többek között kifejtették Szabó: Felszabadulás 44, 51.; továbbá Balogh: Kérdések 688., Berend—Szakács: Vita 209, Lásd még M. Somlyai Magda: Szabadulás és magvetés. Az 1945ös földreform történetéből (Bpest. 1961.) 54., valamint Kiss György: A MKP felszabadulás utáni ifjúsági politikájának néhány kérdése, 1944 október—1945 szeptember. (Ezentúl—Kiss: Ifjúság) PTK 1956. évf. 1. sz. 53. Lásd még Molnár János: A munkás és paraszttömegek harca a KP vezetésével a reakció ellen 1945 október—1946 március. Tanulmányoki. h. 293. 204
