A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

Magyarország soha el nem vitatható teljes győzelmét, megerősödését és biztos fennmaradását egy új magyar ezredéven keresztül."

7 Kétségtelen, hogy a felszabadulás napjaiban megformált, de már korábban is megfogalmazott politikai elgondolások támaszkodhattak a forradalmi átalakulás szubjektív feltételeire, hiszen a felszabadult országrészeken a társadalom leghaladóbb erőit még akkor is mozgósítani lehetett, ha azok a fejlődés messzevezető távlatait nem látták. A háború alatt érlelődő balratolódás a felszabadulás tényével szabad pályát kapott. Biharban már korábban is voltak tömegmozgalmak, melyeknek egy-egy megnyilvánulásáról a szakirodalom beszámolt, pl. az 1927. évi berettyóújfalui aratósztrájkról, vagy Kornádi hasonló megmozdulásáról. Ezek az érlelődő és szunnyadó erők a felszabadulás után felszínre törhettek; hatásukra nemcsak az antifasiszta irányú fejlődés indulhatott meg, hanem helyenkint antiimperialista és antikapitalista megmozdulás körvonalai is kezdtek kirajzolódni.

8 Nyilvánvaló, hogy ezek az erők a Szovjet Hadsereg segítségével, erkölcsipolitikai és gazdasági támogatásával jutottak el a szabadabb kibontakozás lehetőségéig. De a belső tényezők megszervezése és mozgósítása a zászlót megragadó kommunisták személyéhez fűződik. Az 1944. őszére kialakult helyzet megnyitotta a felszabadulással egy időben jelentkező forradalmi törekvések zsilipjeit. Ezt a gondolatot tolmácsolta már 1945. febr. 23-án, a Vörös Hadsereg megalakulásának ünnepi évfordulóján a Konyáron tartott népgyűlés alkalmával a Nemzeti Bizottság szónoka, amikor — mint pap — elismerte, hogy a felszabadító szovjet haderő „az európai népek szabadsága" érdekében küzdött és küzd.

9 A MKP programjában kitűzött célok megvalósításának egyik lényeges előfeltétele volt a független államhatalom megteremtése. Ezt a célt határozták el a december 2-án zászlót bontó Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alapítói, a demokratikus pártok, amelyek Szegeden december 3-án életrekeltették a Nemzeti Bizottságot. Ezt a kezdeményezést nyomban követték más városokban is a nemzeti bizottságok megszervezésére irányuló munkálatok. Ezzel párhuzamosan megindult az akció a Nemzetgyűlés egybehívására, a képviselők megválasztására. Bihar megye főispánja dec. 5-én minden járás főszolgabíróját felhívta, hogy ,,a községi elöljárók útján állapítsa meg, hogy az egyes községekben a legutóbbi 7 Uo. 2581/1947, a dátum 1946 márc. 20. Lásd még Balogh Sándor: A népi demokratikus forradalom néhány kérdéséről. (Ezentúl—Balogh, Kérdések). Magyar Tudomány 1964. évf. 697. Vö. még Szabó Bálint: Népi demokráciánk történetének néhány vitatott problémájáról. (Ezentúl —Szabó, Problémák) Párttört. Közi. 1964. évf. 2.sz. 130. valamint Orbán Sándor: A népi demokratikus korszak ábrázolása történetírásunkban. (Ezentúl — Orbán, Vita) Századok. 1962. évf. 618— 619. és Szabó. Felszabadulás 51. továbbá Korom Mihály: A magyarországi fasizmus bukásának és a népi demokratikus forradalom érlelődésének kérdéséhez. (Ezentúl—Korom, Népidem.) Párttört. Közi. 1958. évf. 1. sz. 30. című értekezése.Balázs Béla: A demokratikus tömegmozgalom kibontakozása és a népi forradalmi szervek megalakulása a felszabadult Magyarországon (Ezentúl— Balázs, Tömegmozgalom) Századok 1957. évf. 307. részletesen tárgyalja a nemzeti bizottságokat. Több kérdést világít meg Molnár Lászlóné tanulmánya: A mezőgazdasági termelőerő fejlődése Hajdú-Bihar megyében 1945—1964. Agrártörténeti Szemle 1968/1—2 sz., valamint hasonló című dolgozata a KLTE maxizmus—leninizmus tanszéke 1963. évi Evkönyvében. 8 A felszabadulás előtti munkásmozgalomra lásd Kiss László: Adalékok a tiszántúli kubikusok gazdasági helyzetéhez az ellenforradalmi Magyarországon. PTK, 1960. évf. 4. sz. 124. és Komoróczy György: A munkásmozgalom történetének néhány kérdése Hajdú-Bihar megyében az ellenforradalmi korszak idején 1920—1944. (Klny. a Debreceni Déri Múzeum 1960/1961. Evkönyvéből). 9 DÁL Bihar megye főispánjának közigazgatási iratai (Ezentúl—Fp. közig.) 671/1945. 203