A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Komoróczy György: A politikai szervezetek kialakulása a felszabadult Bihar megyében (1944. november–1945. március)

lezettségek teljesítése állt előttük, hiszen az ország teljes felszabadítása, a hadműveletek második szakasza csak novemberben kezdődött meg Budapest bekerítésének első mozzanataival. Az élet nem állhatott meg, ehhez pedig összefogásra volt szükség. Izgalmas feladat annak megfigyelése, hogyan alakult át a százados elmaradottsága és uralkodó nagybirtokrendszere miatt joggal ,,sötét"-nek nevezett Bihar megye a demokrácia egyik kiinduló bázisává és a Debrecen körül kibontakozó államhatalom pillérévé. A megye öntudatosabb elemeinek távlati elképzelése azonos volt azokkal a célokkal, amelyek még 1944 szeptemberében fogalmazódtak meg, amikor zászlót bontott és újra megszerveződött saját neve alatt a Magyar Kommunista Párt ennek „A Magyar Néphez" intézett szeptemberi kiáltványa hirdette, hogy ,,a szocialista magyar társadalom megteremtéséről, mint politikai végcélról nem mondtunk le, és nem is mondunk le soha..." De a végcél mögött meghúzódik az „egész magyar dolgozó társadalom érdekeinek" képviselete, összefogása, hogy folytatni lehessen a fasizmus elleni harcot a demokratikus átalakulás útján keresztül a végcél eléréséig.

3 Ugyanez a gondolat jutott kifejezésre a MKP által novemberben összehívott szegedi ünnepi ülésen is: a különböző szektás nézetekkel szemben határozott programként jelentkezett a népfront politikai eszméje, a társadalom haladó erőinek összefogása. E gyűlésen az előadó a kommunista pártszervek megalakítása mellett felhívta a figyelmet más pártok megalakítására is. „A mi állásfoglalásunk az, hogy minél erősebb lesz mindegyikünk és minél szorosabb lesz közöttünk az összefogás, annál gyorsabb és könnyebb lesz az ország felemelkedése."

4 A felhívás az ország akkor már szabad tiszatáji területein termékeny talajra talált, amit kifejezésre juttatott a debreceni Néplapban kiadott program, amely 1944. november 30-án nyilvánosan meghirdette a Németországgal való szakítás szükségességét, a Szovjetuniónak nyújtandó támogatás kötelezettségét, a hazaárulók megbüntetését, a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a népellenes elemek eltávolításának követelményét.

5 E program szellemében adta ki Debrecenben „A Magyar Néphez" intézett szózatát az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága december 8-án s ebben meghirdette: „összefogni párt- és társadalmi különbség nélkül a német rablók kiűzésére, .. . erős, független, demokratikus Magyarország megteremtésére."

6 Ez a felhívás több példányban még 1944. december első napjaiban eljutott Bihar megye minden községébe. Ennek szellemére utalt 1946. március 20-án a Bihar megyei alispán, amikor hangsúlyozta, hogy "a helyes út megtalálása a pusztulás vagy az újjáépítés felé tőlünk függ. ..; látom a vármegyénk tisztább alapokon történő teljes újjáépülését és . .. látom mindenekelőtt a demokratikus 3 Felszabadulás 1944 szept. 26.—1945. ápr. 4. Dokumentumok hazánk felszabadulásának és a magyar népi demokrácia megszületésének történetéből. Dér László—

Mayer Mária—Szabó Éva szerkesztésében, (Bpest 1955.) 17. 4 Gero Ernő: Harcban a szocialista népgazdaságért (Budapest, 1950.) 13. 5 Szabó Bálint: A felszabadulás utáni forradalmi átalakulás jellege és szakaszai hazánkban. (Ezentúl=Szabó, Felszabadulás) Párttörténeti Közlemények 1960. évf. 1—2. sz. 53. 6 Debreceni Állami Levéltár (Ezentúl=DÁL) Bihar megye alispánjának iratai (Ezentúl— Ai) 60/1944 dec. 8. A röpiratok fölös példányait később fogalmazványpapírnak használták fel. 202