A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon

vitathatatlan. Bács székhellyé emelkedésének az volt az oka, hogy 1071—72-ben Salamon és Géza herceg elfoglalta Sirmiumot, s az ottani görög püspökséget telepítették át Bácsba.

119 Erre a választásra nyilván azért került sor, mert a D-magyarországi lakosság jelentős része a K-i kereszténységet vallotta magáénak. Már most milyen lehetett a kalocsai egyház ? A székesegyház eredetével kapcsolatban először Henszlmann I. folytatott itt ásatást. Leginkább két fehérmárványtöredék keltette fel a figyelmét, mert ezeket csakis az első templomhoz kapcsolhatta. Ezek közül az egyik egy oltár fehér márványtalapzatának részlete, a másik pedig ezen oltárról való fríz. A talapzat töredéket bizánci stílusúnak ítélte meg és a Hágia Szófia oszloptalapzataival vetette össze.

120 Henszlmann összehasonlítása jogos volt, a Hágia Szófia oszloptalapzatai között a kalocsai töredékhez rendkívül hasonlókat találunk.

121 Ezt az egyezést még véletlennek is tarthatnánk, de nem arról van szó. Foerk Ernő ásatásai során kiderült, hogy kővel vegyes tégla öntött falai vannak, a nyugati homlokzaton pedig megfigyelhette, hogy két-két téglasorral váltakozó kvádersorokból álló falsík volt egykor.

122 Ez a technika pedig egyértelműen bizánci, mely a közép-bizánci időben élte virágkorát. Az első templomhoz tartozó érseki sír leletei részben Rajna-vidéki, részben talán magyarországi készítmények. Csupán a mellkereszt formája vethető össze a K-i keresztény szertartásnál használt nagyszentmiklósi patenák kereszt-ábrázolásával.

123 1050 körüli érseke, Georgius azonban neve alapján és I. Endréhez való viszonya alapján is orosz származású lehetett.

124 Mindezek az adatok alapján úgy gondoljuk, István király nagyon is megfontolt okokból emelte Kalocsát érseki rangra. Nyilván itt is megvoltak a K-i keresztény elemek, István király a már meglevő keresztény alapokra épített. Az első egyházra vonatkozó végső ítélet kimondását még számos részletkutatásnak kell megelőzni, azt azonban már most is kimondhatjuk, hogy Kalocsa első egyházának jelentős bizánci kapcsolatai voltak. Érdemes kissé foglalkozni a szekszárdi apátság emlékeivel is. A jelenleg folyó régészeti kutatások remélhetőleg alaposabb vizsgálatot tesznek lehetővé, a jelenlegi helyzetben csupán érdekes összefüggésre kívánjuk a figyelmet felhívni. A szekszárdi apátság alapításának története ismert.

125 1061-ben alapította I. Béla király az Isteni Megváltó tiszteletére. Ez a templom azonban nem maradt fenn. Trautsohn apát építteti újjá az előző apátsági templom romjainak helyén. Egy adat bizonytalan, vajon mennyire használta fel az előző épület alapfalait? A Trautsohn által épített apátsági templom alaprajza ugyanis kísértetiesen hasonlít egy keresztkupolás rendszerű bizánci bazilika alaprajzához.

126 (17. kép.) 119 Györffy Gy., MTAK II. (1952) 341—43. 120 Henszlmann I., Magyarország ó-keresztény, román és átmeneti stylü műemlékeinek rövid ismertetése (Bp. 1876) 49—51.; Szabó L., Az Árpád-kori magyar építőművészet. Bp. 1913. 22. 121 Schneider A. M., Die Hagia Sophia zu Konstantinopel (Berlin, é. n.) 23.24. 28. kép oszloptalpazatai. 122 Foerk E., A kalocsai székesegyház. Magyarország műemlékei IV. ДВр. 1915) 43—70. 123 Nagy A., A kalocsai XI. századi érseksír leletei. Művészettörténeti Ért. 17 (1968) 112— 23.; bizánci körhöz számítja Foerk E., Arch. Ért 31 (1911) 19—33. 124 Nagy Á. i. m. 125 Fraknói V., A szekszárdi apátság története. A szekszárdi vármegyeház udvarán Csalog József ókeresztény sírkápolnát tárt fel 1944-ben. Ásatási eredményei szerint a kápolnát a VII— VIII. században megújították, s erre épült volna az Árpád-kori apátsági templom. Az ásatás dokumentációja a háborúban elpusztult. Az új ásatások remélhetőleg fényt fognak deríteni a rendkívül érdekes problematikájú apátság történetére. Dercsényi D., Újabb régészeti kutatások és a pannóniai kontinuitás kérdése. Száz. 81 (1947) 210. 126 vitéz Vendel L, Szekszárd megyei város monográfiája. Szekszárd 1941. 45. 173