A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
Mesterházy Károly: Adatok a bizánci kereszténység elterjedéséhez az Árpád-kori Magyarországon
templom kegyurai a szentélyben foglaltak helyet. Kovács Béla említi, hogy Fedémesen és Rozsnakon (Heves m.) a kegyúri karzatot csak később építették be a templomba. 14 Az első időkben valószínűleg itt is a szentélyben volt a nemesek helye. Hasonlóképpen a szentélyben volt a helye a királynak és a főpapságnak is. 15 A királynak és a nemeseknek a szentélyben való tartózkodása a bizánci szokás meghonosodását jelentheti nálunk. A ravennai San Vitale apszisának oldalfalain levő mozaikok Justinianus és Theodora kíséretének mozaikképei eleven erővel közvetítik felénk az isten-császárnak és kíséretének kijáró tiszteletet. A császár konstantinápolyi palotája is a templomi térelrendeződés szabályai szerint épült. Másfelelől pedig a Hagia Szófia szentélyében történt minden reprezentatív császári ceremónia. 16 Más volt a helyzet a nyugati egyház nyugati területein. A karoling korszak vége felé kialakult a Westwerkek ill. nyugati karzatok rendszere. A nemesség és a papság a nagy ceremoniális ünnepségeken a Westwerk karzatain helyezkedett el, felül a papság, alatta a nemesség, és csupán a földszinten a paraszti-polgári tömegek (Centula). 17 A szentélyben volt a főpap helye, itt koronázták a királyokat. A nemesség azonban itt nem kapott helyet. 18 Természetesen a nyugati karzatok nem minden esetben szolgáltak arra, hogy a kegyúr ott hallgassa végig a misét, hiszen ismerünk kül- és belföldi példákat is arra, hogy még olyan templomokban is volt kegyúri karzat, melyben a püspök volt a földesúr. 19 A nyugati területekre azonban az a jellemző, hogy a nemesség és a kegyurak a nyugati karzaton foglaltak helyet. A nyugati és keleti egyház liturgiájában és ceremóniáiban beálló különbségek Magyarországon érintkező területet találtak. Átvettük a nyugati karzat rendszerét is, de a bizánci egyház hatása is érvényesült. A demeteri templom a feltárt anyagból következtethetően a XIII. század elején már megvolt, valószínűleg a XII. század második felében épülhetett, és a XIII. század második felében egy homlokzat előtti toronnyal bővítették. A falu első említése 1292-ből van, amikoris az örsúrnembeli Lőrincfia Jakab elcseréli Demeter és Tamási nevű birtokát Gutkeled-nembeli Dorogfia Péter comessel. Ekkor Szent Demeter tiszteletére szentelt templom állt benne. 20 1312-ben hallunk Demeterről másodízben. Ekkora Gutkeled-nem Dorog és Bátori ága osztozkodik közös birtokain, melynek során a Dorog alágé lesz Demeter, Tamási, Bigécs, Köpcs, Cégény, Csehi és Hadház (Hajdúhadház). 21 1313-ban is szerepel Demeter neve egy újabb birtokfelosztásnál. 22 Később is hallunk róla, 14 Kovács В., Az Egri Múz. Évk. V (1967) 59. 15 Entz G., Művészettörténeti Értesítő 8 (1959) 133—34. 16 Bandmann, G., Die Vorbilder der Aachener Pfalzkapelle, in: Karolingische Kunst. (Düsseldorf, 1965). 451. Karl der Grosse III. kötet. 17 Möbius, Fr., Westwerk und frühfeudaler Kaiserkult. Wissenschaftliche Zeitschr. der Fr. Schiller Universität. Gesellschafts-Sprachwiss. Reihe 16 (1967) 1. 55—61. Möbius, Fr., Zur Deutung des karolingischen Westwerks. Acta Hist. Art. 14 (1968) 119—125.; Entz G., A nyugati karzat románkori építészetünkben. Művészettörténeti Értesítő 8 (1959) 130—142. 18 Möbius, Fr., Acta Hist. Art. 14 (1968) 124—125. 9. jegyzet. 19 Kovács В., Románkori templomok feltárása Heves megyében. Egri Múzeum Évkönyve 5 (1967) 59.; Möbius, Fr,, Acta Hist. Art. 14 (1968) 121. 20 Wenzel G., Árpádkori Uj Okmánytár X. 92.: . . . Jacobus filius Laurencij de genere VrsWr pro se et Jacobo filio suo ab una parte, Comes Petrus filius Durug similiter pro se, Laurentio et Nicoiao fratribus suis ab altera, coram nobis personaliter constituti proposuerunt in hoc módúra: quod quasdam possessiones suas hereditarias, vt dicebant, ad inuicem cambiuissent tali modo, quod prefatus Jacobus possessionem Demetur vocatam, in qua ecclesia in honore Betai Demetrij martiris dicitur esse constructa et aliam possessionem Tamay appelltaam, in qua ecclesia in honore Sancti Martini dicitur fore fundata, in Comitatu de Zobouch existentes, ..." 21 Fejér G., Codex diplomaticus VIII/ 1. 485. 22 U. o. 531.; Anjou kori Okmt. I. 297. 156
