A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Balla Lajos: Adatok Dácia II. századi hadtörténetének kérdéseihez II. – A katonai diplomák (106–164)

mázták, s leginkább ezzel magyarázható feltűnő dáciai szerepük is. Dacia superior és Dacia Porolissensis ill. a Marcus alatt létrehozott „trés Daciae" területén a 2. század végétől legalább 12—13 numerus teljesített szolgálatot, közülük többet valószínűleg a 120-ban ill. 126-ban kimutatható palmyraiakból szerveztek meg.

59 2. Dacia superior auxiliaris exercitusa Antoninus Pius uralkodása idején legalább 13 segédcsapatból tevődött össze (-(- pedites singulares és a Palmyreni sagittarii), ezt a hadsereget feltehetően a 150-es évek második felében újabb irreguláris alakulatokkal, numeri Maurorum-mal egészítették ki.

fi0 Ezek a csapatok a legio XIII gemina legénységével együtt kb. 15 000 főt jelentettek. A rendelkezésünkre álló három diploma közül — a megközelítően teljes csapatfelsorolást nyújtó — 144. febr. 23-ra és 157 ( ?) dec. 13-ra keltezett bronz okmányok csonkultan maradtak ránk, minthogy azonban szinte bizonyosra vehető, hogy a két dokumentumot egy és ugyanazon 3 ala és 10 cohors katonái számára adták ki, a hiányos csapatlisták a diplomata egybevetése alapján kiegészíthetők. A 158. július 8-ra datált maroskeresztúri (Cristesti) okmány

63 a már korábban ismert alakulatok közül három ala és három cohors nevét említi. Dacia superior területén 144/158-ban a következő segédcsapatok állomásoztak : Alae:

64 Korábbi állomáshely:

05 1. I Batavorum (mill.) PS 2. szd. 2. I Hispanorum Campagonum ? 3. I Gallorum et Bosporanorum ill. I Gallorum PS 116. Cohortes:

00 Korábbi állomáshely:

67 1. I Gallorum Dacica ? 2. I Aug. Ituraeorum D 110. 3. I Vindelicorum (mill.) D 110. 4. I Thracum sag. ? 5. I Ubiorum MI 99. 6. I. Alpinorum ? 7. II Gallorum Pannonica D 110. 8. II Fl. Commagenorum sag. D 110. 9. IUI Hispanorum ? 59 V.o. W. Wagner, i. m. 202 skk, s. v.; A. T. Rowell, RE 17 (1937) 2537 skk, s. v. A palmyraiakkal kapcsolatban ld. még N. Gostar, Arch. Mold. 2—3 (1964) 299 skk (Tibiscum); AE 1958. 30. = 1959. 31.; C. Daicoviciu, Dacia NS 1 (1957) 191 skk; G. Forni, Athenaeum NS 36 (1958) 9 skk; С Daicoviciu—L. Groza, AMN 2 (1965) 135 skk. — Egy numerus Palmyrenorum-ra utalhat: CIL III 7728 (cf. 12555) — J. M. Vermaseren, CIMRM II. (Hága, 1960) 294, 2008. sz.: ...sacerdos creatus a Pal [myre] nis... Lh. Hosszútelek (Dorstadt, Do^tat, SACIDAVA), ld. Tabula Impeperii Romani L 34 Budapest. (Bp. 1968) 98. A numeri Maurorumról: N. Gostar, AMN 5 (1968) 471 skk. — Összefoglalóan: H. Callies, i. m. 181 skk. 60 CIL XVI 108, v.o. Arch. Ért. 92 (1965) 145.; N. Gostar, i. т.; H. Callies, i. m. 183, 201. 61 CIL XVI 90. (Nova—Zagora) 62 CIL XVI 107. (Zsuppa, Jupa, TIBISCUM) 63 CIL XVI 108. 64 Az alakról: W. Wagner, i. m. alea, s. v. 65 V.o. A. Mócsy, RE Suppl. 9 (1962) 618. 66 A csapatok történetéről: W. Wagner, i. m. cohortes, s. v.; Id. még: N. Gostar, Contribu^ii la cunoasterea regiuini Hunedoara. (Déva, 1956) 57 skk; AMN 5 (1968) 471 skk; O. Floca, AMNi. m. 111 skk; D. Protase, AMN 2 (1965) 209 skk; uő., Dacia NS 6 (1962) 507 skk; M. Macrea, in: Omagiu lui C. Daicoviciu. (Bucuresti, 1960) 339 skk. 67 V.o. W. Wagner, i. m. ;D: ld. fentebb; MI 99 = CIL XVI 44. 118