A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

D. Sallay Katalin: Restaurátorszemmel Olaszországban

Tegyük fel, hogy a középkor prüdériája hozta létre Michelangelo szobrán a fügefalevelet, s esetleg ezt később eltávolították. Vagy tételezzük fel, hogy egy másik másolat is készült Dávidról — az egyik, mely ma a Palazzo Vecchio előtt áll —, a másik fügefalevéllel. Miért kell egy feltételezett másolatot, vagy esetleg átmenetileg fügefalevéllel „felöltöztetett" művet reprodukálni ? Ha nem ez, illetőleg nem így az eredeti, miért van mégis ezeknél is aláírva az, hogy a firenzei Akadémiában van? Miért veszik át a kiadók még napjainkban is (pl.: g) egy nem eredeti műről a reprodukciót, ha nem felel meg a valóságnak ? 61. A Vatikáni Múzeumban, a Braccio Nouvóban, 109. számú. 62. Itt meg kell jegyeznünk egy érdekes dolgot. Mikor a Vatikáni Múzeumokban jártunk, néhány magyarországi turista verődött össze, akik közül valakinek ismerőse lehetett az az ott levő tárlatvezető, aki magyarul kalauzolt egy társaságot. Mi is a csoporthoz csapódtunk. Vezetése során arról is beszámolt az illető, hogy ő azért tud ilyen jól magyarul, mert évekkel ezelőtt Magyarországról jött, s azóta itt van alkalmazásban. Majd megkérdezte a hallgatóságot, hogy jártunk-e a Szt. Péter székesegyházban? Utólagosan szeretné felhívni a figyelmünket, hogy az általuk is ismert Itália с könyv valótlan adatokat közöl, amikor azt írja, hogy Szt. Péter templom kupolája alatt levő bronz-baldachinhoz Bernini — a mű alkotója —, VIII. Orbán pápa intézkedésére a Pantheon bronz-kazettáiból szerezte az anyagot. Maga részéről a pápáknak a műemlékek védelmére vonatkozó intézkedéseiről, a művészetek pártolásáról számolhat be, s arról, hogy cáfolatul a baldachin anyagát spektroszkópiai vizsgálatnak vetették alá, mely analízis eredménye nem azonos a Pantheon-kori — (i. e. 27-ben épült) — bronzok összetételével. Ehhez ott, azonnal megjegyzést voltunk kénytelenek fűzni. Elmondottuk, hogy valahány erre vonatkozó szakirodalmat olvassuk, egyedül csak a Magyarországon legújabban megjelent Művészeti Lexikon nem közli ilyen egyértelműen. De minden más szakmunkában így áll. A Vatikáni Múzeumban tartózkodásunk során is éppen kezünkben volt egy kis könyvecske, római útikalauz, melyet azonos fedőlappal és formátummal minden külföldi turista kezében láttunk, anyanyelvére lefordítva. (Az előzőekben mi is hivatkoztunk rá néhányszor.) A mi tulajdonunkban német nyelven: E. Venturini: Die ewige Stadt. Führer-AlbumAndenken eines kurzen Besuchs is Rom. 18. Ausgabe vollständig durchgesehen und auf den neuesten Stand gebracht. Lozzi Verlag. Rom. 1964. Előszavát írta: Senator Quinto Tosatti Präsident des Instituts für Römische Studien. — Ennek a német nyelvű munkának a 155. oldalán is megerősítést nyerünk a Pantheon bronz kazettáinak Bernini által történt felhasználására, melyet VIII. Orbán (1623—1644) rendeletére tett. — E könyvecskét 1964-ben adták ki, amikor a spektrálanalitikai vizsgálatok már régen tökéletes felszereléssel és precizitással folytak. Amenynyiben történtek volna összehasonlító spektroszkópiai vizsgálatok, az immár 18. kiadást megért ismeretterjesztő műben, s más, legújabban megjelent művészettörténeti értékelésben feltétlenül ki kellett volna térni erre. Amennyiben ez a korábbi hír tévesnek bizonyult volna, nem hisszük, hogy éppen egy olasz, egy római kiadó ezt ne igyekezett volna cáfolni, pontosan azért, mert ezt az ismeretterjesztő könyvecskét a legtöbben — laikusok és szakemberek egyaránt •— veszik kezükbe. Végezetül nehezen hisszük, hogy a XVII. században élt VIII. Orbán pápának ténykedései megvédésére szüksége lenne a XX. század embere részéről. A kérdés további eldöntésére hívjuk segítségül ismét a szakirodalmat. a) Művészeti Lexikon. I. k.: i. m. 104. „. . .Bernini. . . 1633-ban (a Szt. Péter templomban) a kupola alatti, négy csavart oszlopon álló óriási tabernaculumot fejezi be, mely a Pantheon előcsarnoka antik mennyezetének ércéből készült." b) Művészeti Lexikon. III. k.: i. m. 693. „Felirat utal a templom (Pantheon) i. sz. 3. sz. elejei restaurálására... A belső díszítésnek némi átalakításától és fémdíszeinek eltávolításától eltekintve eredeti formájában megmaradt épület a római építészet egyik legnagyszerűbb emléke." c) M. Kiss Pál: i. m. 218. (A Pantheon kupolája),,.. . egykor bronz-, ma ólomlapokkal vau burkolva." d) Szentkirályi—Détshy: i. m.: 62. „A kupolát bronztéglákkal fedték le, melyeket a középkorban — elrablásuk után — ólomlemezekkel pótoltak." e) Paléologue, Maurice: i. m.: 53—54. (A Pantheont) „. .. többször restaurálták, hogy régi fényébe visszaállíthassák. Csakhogy 1631-ben VIII. Orbán pápa újra kezdte a bizánci császárok pusztító művét, leszedette az előcsarnok pompás bronz gerendázatát, amelyen a tető pihent; ebből öntetté aztán Bernini vei a Szt. Péter templomban az apostolfejedelem sírja fölött levő oltársátor oszlopait." f) Ürögi György: A régi Róma (2. k. Budapest, 1967/64. „Agrippa. . . a fürdőhöz épített Pantheon kupoláját aranyozott bronzlemezekkel burkoltatta." I. m.: 259—260. ,,X. Leó pápa, a művészetek lelkes pártfogója, felszólította Raffaello Santit, a nagy festőművészt, vizsgálja meg, milyen állapotban vannak az ókori Róma műemlékei. Raffael megrázó szavakkal ecsetelte a pápához intézett jelentésében az antik műemlékek, műkincsek helyzetét... Hány pápa, kik ugyanazt a tisztséget viselték, mint Szentséged, azonban nem voltak ilyen 696