A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
D. Sallay Katalin: Restaurátorszemmel Olaszországban
59. A Trévi-kút Nicola Salvi tervei alapján készült Pietro Bracci szobrász közreműködésével 1735ben, írja Fajth Т.: i. m. 483. —• Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben (Budapest, 1959) 294. „Nicolo Salvi tervei alapján 1762-ben készült el a nagyszabású alkotás." Művészeti Lexikon. II. k. (Budapest, 1935) 406. „S.Niccolo olasz építész (1699—1751) Róma legnagyszerűbb monumentális kútjának, a pompás architektúrájú, nagy mozgalmasságú és festői hatású Fontana Trevi-nek mestere. . . Pietro Bracci (1700—1773) olasz szobrász faragta a római Fontana di Trevi főalakját. Majd számtalan más művet készített. Saját korában, mint az antik emlékek restaurátorát is nagyra tartották." Révai Lexikon. 7. k. (Budapest, 1913) 668. „Fontona di Trevi díszkút Rómában. . . melyet Salvi Niccolo építész tervezett, de amely csak ennek halála után J735-ben készült el teljesen. (A páratlanul pompás, megkapó hatású mű szobrait Bracci Pietro és Valle Filippo szobrászok készítették)." Az említett négy adat nem egészen egyértelmű. A kút szépségéből semmit nem von le, hogy az irodalmi utalások kissé ellentmondásosak. De példa az eltérő adatszolgáltatásra, ahogy azt az illusztrációknál is gyakran tapasztalhatjuk. 60. Michelangelo: Dávid-jánál ismét vissza kell térnünk a szakirodalomra, ahol egyik kiadó a a másiktól veszi át a képanyagot; az olvasók körében pedig találgatások és fogadások kezdődnek a tekintetben, hogy melyik az igazi. a) A vita eldől, ha kezünkbe vesszük a következő művet: Jahn, Johannes: Michelangelo (h. n é. п.). Eredetileg megjelent a VEB E. A. Seemann Buch und Kunstverlag, Leipzig, kiadásában 1963-ban. 8. tábla: Dávid, a firenzei Accademiaban. A kazettás falú kerek teremben, teljesen meztelenül. A könyvből megtudjuk azt is, hogy a fotó a Seemann-kiadóvállalat archívumából származik. A könyvet Dr. Johannes Jahn lipcsei művészettörténész írta, a Kari-Marx Egyetem Művészettörténeti Intézetének vezetője. „írása szigorúan a forrásokra támaszkodik. . . minden megállapítása világos, tárgyilagos és megalapozott" — írja a Corvina Kiadó. E munka 19—20. oldalán ezt találjuk: ,,. . .Donatello és Verrocchio is alkotott egy-egy Dávidot... Donatello... csaknem teljesen ruhátlanul ábrázolja. Michelangelo szakított. . . a hagyománnyal.. .(a Dávid) Teljes meztelensége első pillanatra meghökkentő, főként ennek az öt és fél méter magas óriásnak hatalmas méretei miatt. . . A szobrot 1504 május 18-án állították fel a firenzei városháza bejáratától balra. . . 1873-ban az időjárás elleni védelem céljából biztonságba helyezték és később az Akadémiában állították fel, hatásának nem csekély hátrányára. Helyén, a városháza kapubejárata mellett, ma másolata áll." Ezeket láttuk mi is a helyszínen. b) Fajth Т.: i. m. 321. előtti táblán is ugyanez van. c) Ezt a másolatot látjuk Pogány F.: Terek és utcák. . . i. m. 118. 103. kép: Firenze. A palazzo Vecchio bejárata. I. m.: 119. 104. kép: Firenze, Kitekintés a Loggia dei Lanziából. (Háttérben Michelangelo Dávid szobrának másolata. Teljesen ruhátlan.) d) Knapp, Fritz: Klassiker der Kunst. VII. к. i. т.: 12. tábla: Dávid. Márvány. Firenze, Accademie delle belle Arti —- felirattal. Fügefalevéllel áll szemben velünk,/efeeíe háttérrel. — 13. tábla: Háttal áll Dávid, egy oszlopos, félköríves fölkékkel körülvett terem közepén. Ez nem a jelenlegi elhelyezés, de ez alatt is az előzővel azonos felirat olvasható. e) Sauerlandt, Max: i. m. 7. tábla: Dávid. Világos, semleges háttér előtt áll, fügefalevéllel. f) Művészeti Lexikon. III. k. i. m. 330. kép: Michelangelo: Dávid. Firenze. Accademia. — A kazettás falú körteremben látjuk Dávidot, meztelenül, mint a) és b)-ben. g) A kultúra Világa. III. k. A képzőművészetek (Budapest, 1960) 25. tábla: Michelangelo: Dávid. Aláírás: „Firenze, Akadémia." Semleges, világos háttérben áll Dávid, fügefalevéllel, mint e) alatt. h) Springer, Anton: Die Kunst der Renaissance in Italien. III. k. (Leipzig, 1918) 233., 258. kép: Michelangelo: Dávid. Firenze, Akadémia.— Ugyanabban a kazettás falú, körteremben van az Akadémián, ahol napjainkban is, — de fügefalevéllel. A meglepő az, hogy а fügefalevél is más, nem hasonlít az eddig látottakhoz, i) Woermann, Karl: Geschichte der Kunst. IV. к. (П. átdolgozott kiadás. Leipzig, 1927) 345., 188. kép: „Michelangelo: Dávid. Firenze, Akadémia."A kazettás falú körteremben van Dávid, de fügefalevéllel, — mint h)-nál. k) Berzeviczy Albert: A cinquecento festészete, szobrászata és művészi ipara (Budapest, 1909) 26. utáni tábla: „Dávid; Michel-Angelo szobra a firenzei galleria antica e modernában" — aláírással. A képen fekete háttérben fügefaleveles Dávid, mint d)-nél. 1) M. Kis Pál: i. m. 261. 4. kép: Fekete háttér előtt áll Dávid, fügefalevél nélkül. Teljesen lényegtelen az, hogy Dávid fügefalevéllel,vagy anélkül van ábrázolva! Akérdés nem nem a fügefalevél miatt vetődött fel, hanem azért, hogy honnan ered a fügefalevéles ábrázolás, mely több könyv reprodukciójához modellül szolgált? Nem ez az eredeti! A különböző szakmunkáktól, ismeretterjesztő művektől ez esetben is azt várnánk, hogy eredeti művek reprodukcióját közlik. 695
