A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
D. Sallay Katalin: Restaurátorszemmel Olaszországban
Mantegna (Stuttgart— Leipzig, 1910) 6. tábla: Szt. Kristóf mártíromsága. Padova, Eremitani, 1453—1454. I. m.: 7. tábla: Szt. Kristóf tetemének elszállítása. Padova, Eremitani. Mindkét freskó reprodukcióján is nagyon jól láthatók a képek közel egyharmadán a súlyos lepergések. Ezt a hiányosságot nem lehet a II. világháború számlájára írni! 12. Mi is megnéztük. Ez eredetileg nem készült ferdének. Építésekor süllyedt meg a talaj, és már a munkálatok közben kiszámították a súlypont áthelyezését. A torony így sikerült 55 m magasra, s a földtől elhajlása 4,26 m. 13. Italien. Führer der Fremdenverkehrs-Ortschaften (Novara, 1960) 23. A Torre Asinelli 100 m magas, az alaptól elhajlása 1,23 m. A Carisenda 47,5 m, elhajlása 2,37 m. 14. Szentkirályi—Détshy: Az építészet rövid története (Budapest, 1959) 89—92., illetve 148. melléklet. E tárgykörben bővebb felsorolást, magyarázatot kapunk. 15. Szentkirályi—Détshy; i. m. 81—82. 16. Santa Maria del Fiore katedrális. 17. Pogány Frigyes: Szobrászat és festészet az építőművészetben (Budapest, 1965) 224. „A Porta del Paradiso viszont keretbefoglalt pompás képsorozat, melynek felületét 1452-ben aranyozták." 18. Fajth Т.: i. m. 527. Andrea del Sarto másolata Raffael: X. Leó pápa c. képéről a nápolyi képtárban (a Pinacoteca Nazionale-ban) Fajth Z.: i. m. 343. Raffael: X. Leo pápa képe, Firenze, Uffizi. A kettő együtt megtalálható reprodukcióban Arnau, Frank: Művészethamisítók, hamisítók művészete (Budapest, 1963) 32. utáni táblán bal alsó: Raffael: X. Leo pápa. Firenze, Palazzo Pitti. Jobb alsó: Andrea del Sarto: a Raffael X. Leo pápa с kép másolata. Nápoly, Museo Nazionale. A képeket a Fajth T. által megnevezett helyeken találtuk! 19. A római Palazzo dei Conservatori udvarán levő nagy szoborfejhez hasonlít, mely a Forumon álló bazilikából került oda, s ugyancsak Constantinust ábrázolja. Tanulmányunkban ezen a helyen a restaurálásról is beszélünk. A Vatikáni szobor gyűjtemény restaurálására vonatkozólag Paléologue, Maurice: Róma (Budapest, é. n.) 236. a következőket találjuk: „Számolnunk kell végre azokkal a modern restaurátorokkal is, akik annyi meg annyi szobrot egyszerűen denaturáltak. A tizenhatodik és a tizenhetedik század ebben a tekintetben valósággal végzetes volt. A baj annál súlyosabb volt, mert a restaurálás rendszerint a szobrok legkifejezőbb részeire, az arcra és a kezekre terjed ki. S ekkor aztán betetőzésül beütött a tizennyolcadik század, amely szükségét érezte annak, hogy a márványfelületeket lecsiszolja, egységessé és ragyogóvá hangolja. Ettől aztán a szobrok megmodellálása természetesen elveszítette finom hamvát, legelevenebb akcentusait, leggyöngédebb bájait." I. m.: 282. A Diocletianus fürdőiben levő Nemzeti Múzeum anyagáról a következőket írja: „Nincs Rómának múzeuma, ahol az ember az antik szobrászatban inkább gyönyörködnék. Az itt őrzött emlékek javarésze ugyanis olyan állapotban van, ahogy megtalálták, javítás, kiigazítás, restaurálás nélkül. Alig egy-kettő akad közülük, amelynek a felületét újra polírozták volna, amely müvelet által pedig a tizenhatodik század óta, tudjuk, annyi meg annyi szobor veszítette el eredeti jellegét." 20. A Palazzo Vecchio kapujában álló Michelangelo: Dávid szobor is másolat! Később még szólunk róla. 21. Magyar pénzre átszámolva 25,— Ft. Minden hónap utolsó vasárnapján a belépés ingyenes. Feltehető, hogy olyankor annyian vannak, hogy az emberek már egymástól nem látnak. Mi hétközben jártunk ott, s a bejáratnál kettős-hármas sorokban kb. 2—300 méter hosszú sorba verődött össze hirtelen a tömeg, bejutásra várva. 22. A Sala delle Muse, a Sala Rotonda, a Galleria delle Statue, a Sala dei Busti, a Braccio Nuovo, a Museo Pio-Clementino, a Cortile del Belvedere stb. termekben. 23. A Museo Chiaramontihan a 401-es, illetve 417-es számú. 24. A Sala dei Busti-Ъап; 388-as, 336-os, illetve 278-as számúak. 25. A Sala Rotonda-Ъап az 540-es számú. 26. A Sala dei Busti-Ъап 283-as, 336-os számú. 27. A Braccio Nuovo-Ъап 121-es. 28. A kétféle megoldású Laokoón-csoport miatt néhány szakmunkában és ismeretterjesztő műben lapozgattunk, ahol természetesen reprodukciót is láthatunk a szoborról. Ennek eredményét itt most közreadjuk: a) Művészeti Lexikon. I. k. (Budapest, 1935) Görög művészet. X. tábla. Bal felső kép a Laokoóncsoport, amit 1506-ban találtak Rómában, Néró palotájának romjainál. — Rossz kiegészítéssel. Ezen Laokoón és tőle jobbra álló fia, kinyújtott jobb karjukat magasba lendítik. A Laokoóntól balra levő, menekülni próbáló fiú jobb karját könyökben behajlítva kissé előre tartja. Kézfeje egyenesen felálló, ujjaiból a kis- és gyűrűsujjat behajlítja, többi ujja is enyhén behajlított. (Az apa és fia még fügefaleveleket is viselnek.) b) Overbeck, J.: Geschichte der Griechischen Plastik. IL к. (Leipzig, 1858) 81. ábra: Fametszetű 44* 691
